Fotó: Bíró Blanka
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásának tudható be, hogy Klaus Iohannis nem hirdette ki a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját román ünneppé nyilvánító törvényt – állítja a jogszabály kezdeményezője, Titus Corlățean.
2020. június 04., 19:552020. június 04., 19:55
2020. június 05., 11:142020. június 05., 11:14
A szociáldemokrata párti volt külügyminiszter egy interjúban azt állította: a külügyminisztérium megtiltotta az összes román külképviseletnek, valamint a román kulturális intézeteknek, hogy ünnepségeket szervezzenek. Ezt – valamint azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a jogszabályt – a bukaresti külügyi találkozónak tudja be. Egyébként
„A békeszerződéssel a nagyhatalmak elismerték Erdély (és a Bánság keleti részének) egyesülését Romániával, illetve a románok 1918. december 1-jén kifejezett akaratát, valamint a gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatát. A trianoni szerződés rögzítette az osztrák–magyar dualizmus nemzetei önrendelkezési jogának megvalósítását, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Woodrow Wilsonnak nemzetközileg elfogadott elve szerint. Ilyen volt az erdélyi román többség, de más nemzetek, például csehszlovákok, szerbek, horvátok és szlovénok esete, ami lehetővé tette új, független államok kialakulását és elismerését” – jelentette ki Ciolacu, aki szerint az ezzel kapcsolatos törvény nem irányul más nemzetek ellen.
Amúgy a soviniszta, magyarellenes megnyilvánulásairól ismert történész, Ioan Aurel Pop vezette Román Akadémia azt közölte: bár nem tudta úgy megünnepelni a diktátum aláírásának napját, „ahogy megérdemelte volna”, azért megemlékezett a szerinte az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlést szentesítő diktátumról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!