Számolnak a Gozsdu-vagyonnal

Meggyűlt a baja a román parlamentnek a Gozsdu román–magyar közalapítvány létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás ratifikálásával. A bukaresti román–magyar közös kormányülésen aláírt dokumentumot a magyar Országgyűlés még novemberben ratifikálta, a román törvényhozásban viszont még a képviselőházi plénumig sem jutott a ratifikációs folyamat. Az alsóház jogi bizottságában tegnap immár másodszor halasztották el a döntést. A korábbi halasztáskor a képviselők arra vonatkozó kiegészítő információkat kértek a külügyminisztériumtól, hogy milyen összeggel járul hozzá a román állam az alapítvány létrehozásához és működtetéséhez, és hogy milyen lesz a román–magyar Gozsdu-alapítvány viszonya a Nagyszebenben már működő Gozsdu Alapítványhoz.
A kérdések megválaszolására érkező Lucian Leuºtean külügyi államtitkár mellett a nagyszebeni alapítvány képviseletében Laurenþiu Streza Erdély ortodox érseke is megjelent az ülésen. A jogi bizottság konzervatív párti elnöke, Sergiu Andon azt javasolta, hogy fűzzenek értelmező kiegészítéseket a dokumentumhoz, javaslatát azonban élesen bírálta a demokrata párti Daniel Buda, aki szerint egy államközi szerződés szövegébe nem lehet egyoldalúan semmit beleírni.
Amint Máté András Levente, a jogi bizottság magyar tagja a Krónikának elmondta, az államtitkár arról próbálta meggyőzni a bizottságot, hogy nem lesz átfedés a két alapítvány tevékenysége között. Mint hangsúlyozta, mind Románia, mind Magyarország 200 ezer euróval járul hozzá az alapítvány létrehozásához. Ebből a budapesti Gozsdu-udvarban székházul szolgáló ingatlant szeretnének vásárolni. Az államtitkár azt is elmondta, a közalapítvány nem áll útjában annak, hogy a nagyszebeni Gozsdu Alapítvány pert indítson a Gozsdu-vagyon megszerzéséért. „Azt is látni kell azonban, hogy milyen esélyei vannak egy ilyen pernek” – tette hozzá.
A bizottság végül jövő hétre halasztotta a döntést, addig a kormánypártok koalíciós egyeztetésen alakítják ki álláspontjukat.