Hirdetés

Súlyos orvosi műhibák következmények nélkül, sürgős változásért kiált a rendszer

Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Bár számos beteg válik orvosi műhibák áldozatává a romániai kórházakban, sok esetben szőnyeg alá söprik a súlyos problémákat, és csak a nagyon súlyos esetek járnak valóban felelősségre vonással és egyéb következményekkel.

Krónika

2024. október 01., 19:532024. október 01., 19:53

A romániai kórházakban „papíron” nem léteznek orvosi műhibák, és nem azért, mert nem történnek meg, hanem mert nem jelentik őket.

Bár a betegek gyakorta válnak orvosi hibák áldozataivá, Romániában olyan rendszer működik, amelyben csak a nagyon súlyos következményekkel járó esetek kerülnek nyilvánosságra.

Hirdetés

Az orvosok félnek, ezért rejtegetik az effajta eseteket, a rendszerre nagymértékben jellemző a bürokrácia, és senki sem beszél a valódi problémáról: minden orvosi hibát jelenteni és elemezni kell, hogy ne fordulhasson elő újra. A digi24.ro annak járt utána, hogy miben gyökerezik az orvosi hibák elhallgatásának gyakorlata, valamint hogy más országok az orvosi műhibák jelentését szabványos gyakorlattá tették.

A témafelvetést egy, a közvéleményt felháborító, 2023 augusztusában történt haláleset is indokolttá teszi:

a 25 éves Alexandra Ivanov, három gyermek édesanyja életét vesztette a Botoşani-i szülészeten, miután elhalt méhében a magzat, de hét órán keresztül nem kapott hatékony orvosi segítséget.

Alexandra esete megrázta a közvéleményt, és vizsgálatok láncolatát indította el. A fiatal nő hasi fájdalmakkal érkezett a szülészetre, a halottkémi jelentésből kiderült, hogy a magzat halála által okozott általános fertőzésben halt meg. Az ügy azzal végződött, hogy a kórházat megbírságolták, az igazgatót leváltották, az ügyeletes orvost pedig több hónapra felfüggesztették, és büntetőeljárás indult ellene. De még több mint egy évvel a tragédia után sem tisztázódott, hogy valójában mi történt. Ez példázza, hogy miként kezeli az egészségügyi rendszer az orvosi gondatlanságot, hibát. A digi24.ro-nak nyilatkozó Dr. Beatrice Mahler tüdőgyógyász főorvos, a bukaresti Marius Nasta Intézet vezetője elmondta,

a rendszer jelenleg nem úgy van felépítve, hogy az orvosi hibák bejelentését jó dologként értékeljék, amiből tanulni lehetne, és elkerülni a tévedéseket.

Az elmúlt 30 évben Romániában hallgatólagosan kialakult egy olyan rendszer, amely figyelmen kívül hagyja az orvosi hibákat. Ennek számos oka van: a szankcióktól való félelem, az orvosok, ápolók vagy vezetők védelme és nem mellékesen a jelentés nehézkes módja. Csak egyetlen intézmény van, ahol a kórházak jelenthetik a hibákat, és csak önkéntesen: az országos egészségügyi minőségmenedzsment-hatóság (ANMCS), amely csak központosít, de nem elemez.

Daniel Coriu, a Román Orvosi Kamara (CMR) elnöke a portálnak kifejtette, az orvosi műhibák jelentésének rendszere nehézkes és bürokratikus.

Képünk illusztráció •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

„Nem hiszem, hogy komolyan elemzik ezeket az eseteket, úgy gondolom, hogy az ANMCS-nek át kell szerveznie magát, meg kell változtatnia a filozófiáját” – jelentette ki Coriu. A Román Egészségügyi Megfigyelőközpont (ORS) közvetlenül a világjárvány után készített tanulmánya szerint

2020-ban a kórházak 42 százaléka nem jelentett súlyos orvosi hibákat.

A helyzet változott, de nem sokat. Cristian Ungureanu az ANMCS részéről azt nyilatkozta, hogy egész évben 4500 nemkívánatos esemény történt. „Sajnos jelenleg a dolgok nagyon-nagyon rendezetlenek. A gondolkodásmód megváltoztatásáról van szó...

Reméljük, hogy mindenki rádöbben arra, hogy elsősorban a betegeknek, de az orvosoknak is jó, ha azonosítják a hibák okait” – mondta Ungureanu.

Jelenleg Romániában csak a betegre nézve súlyos következménnyel járó orvosi hibákat, a hivatalosan „nemkívánatos eseményeknek” nevezett eseteket jelentik. Orvosi hiba azonban az egészségügyi ellátási folyamat során bármikor előfordulhat. A portál megszólaltatott egy pácienst, akit egy hét alatt számos intézményhez küldözgettek az orvosok.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, nem tudja, létezik-e a műhibákat listázó egyértelmű statisztika.

„Ahhoz, hogy ilyen statisztikákat készítsünk, szabályozott informatikai rendszerekre van szükségünk. Dolgozunk rajta, több mint 20 éve létezik erre vonatkozó személyzeti szabályzat” – mondta a tárcavezető. Radu Gănescu, a romániai krónikus betegek szervezetei szövetségének (COPAC) elnöke kifejtette, Romániában még mindig vannak olyan kórházak, amelyek nem rendelkeznek modern felszereléssel, valamint olyan vizsgálati módszerekkel, amelyek segítenének a korai diagnózis felállításában.

Más európai országokban teljesen másképpen állnak hozzá a műhibákhoz. Az Egyesült Királyságban például a hibabejelentés általános gyakorlat, nem pedig kivétel. A hibákat részletesen elemzik, és a betegeket átlátható módon tájékoztatják a történtekről. Radu Mihai endokrinológus, aki az Oxfordi Egyetemi Kórházban dolgozik, elmondta, ott elfogadják, hogy léteznek orvosi hibák, „senkinek nem kerül a feje guillotine alá”, mert megtörtént a tévedés.

„Hiszen a félelem miatt mindenki eltitkolja a műhibákat és ha a rendszer ennyire agresszívvá válik, az nem jelenti, hogy a probléma eltűnne. Csak el lesz kenve és meg fog ismétlődni.

A kórháznak tájékoztatnia kell a beteget, ha hiba történt” – mondta az Oxfordban dolgozó szakember. Példaként említette, hogy nemrégiben egy beteg túl sokáig várt egy műtétre, mert valamilyen számítógépes és adminisztratív okból a neve eltűnt az egyik listáról, és egy másikra került. „Az, hogy ki cserélt ki egy nevet egy Excel táblázatban egyik oldalról a másikra, talán soha nem tudjuk meg, de a késedelem elfogadhatatlan volt” – mondta Radu Mihai.

Svédországban az orvosi hibákat névtelenül jelentik az egészségügyi rendszerben, amely a tanulást, nem pedig a büntetést helyezi előtérbe.

Az Egyesült Államokban a kórházakban külön bizottságok vizsgálnak ki minden bejelentett orvosi hibát. Hiba esetén a betegeknek hivatalos bocsánatkérés, kártérítés és helyreállító terv jár. Ehhez képest Romániában az orvosok félnek beszélni, a betegek pedig a sötétben tapogatóznak.

korábban írtuk

Házi őrizetbe helyezték az orvost, aki operáció közben hagyhatott kötszert a páciens hasában, aki életét vesztette
Házi őrizetbe helyezték az orvost, aki operáció közben hagyhatott kötszert a páciens hasában, aki életét vesztette

Házi őrizetbe helyezték azt az orvost, aki a gyanú szerint operáció közben egy nő hasüregében hagyott egy kötszerdarabott, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezetett – közölte pénteken a Dâmbovița megyei rendőrség.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Havi ötezer lejt kapnak a bányászjárás áldozatai, a kommunista rendszer politikai üldözöttei ennél jóval kevesebbet

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett, jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13–15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre jogosultak, jóval többre, mint a kommunista rendszer politikai üldözöttei.

Havi ötezer lejt kapnak a bányászjárás áldozatai, a kommunista rendszer politikai üldözöttei ennél jóval kevesebbet
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Kelemen Hunor új receptje a válságra: fegyverszüneti kormány kell

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hétfőn a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette: egy korlátozott időre létrehozott, úgynevezett „fegyverszüneti kormány” felállítását javasolja.

Kelemen Hunor új receptje a válságra: fegyverszüneti kormány kell
2026. július 13., hétfő

„Abszolút semmi.” Újabb kudarc az államfő és a pártelnökök egyeztetésén

Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn úgy nyilatkozott a Cotroceni-palotában tartott konzultációkról, hogy talán mérsékeltebb volt a hangnem, de „abszolút semmi nem körvonalazódott”.

„Abszolút semmi.” Újabb kudarc az államfő és a pártelnökök egyeztetésén
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Ütközött a román vasút valóságával a miniszter

Megdöbbenten vette tudomásul Radu Miruţă ügyvivő közlekedési miniszter, hogy a román vasúttársaság (CFR) utasainak 65 százaléka szerint nem működik a légkondicionálás a vonatokon, beleértve az InterRegio járatokat is.

Ütközött a román vasút valóságával a miniszter
2026. július 11., szombat

Négy hegymászó zuhant a mélybe, egyikük életét vesztette

Nagy erőket mozgósítottak szombaton annak a négy hegymászónak a megmentésére, akik a Bucsecs-hegységben zuhantak a mélybe – közölte a belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU).

Négy hegymászó zuhant a mélybe, egyikük életét vesztette
2026. július 11., szombat

Mutatjuk, hol romlik el vasárnap az idő: viharriasztást is kiadtak

Elsőfokú, vasárnapra érvényes viharriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 26 megyéjére és a fővárosra.

Mutatjuk, hol romlik el vasárnap az idő: viharriasztást is kiadtak
Hirdetés
2026. július 11., szombat

Ismét drónokat észleltek a román légtér közelében

A védelmi minisztérium radarrendszere szombaton 4:39-kor több légi célpontot észlelt az ukrán–román határ közelében, az ukrajnai Kilia és Izmail települések közelében, de drónok ezúttal nem estek román területre.

Ismét drónokat észleltek a román légtér közelében
2026. július 11., szombat

Elhunyt a Fekete-tenger partján egy horvát férfi, aki tinédzser fiával érkezett fesztiválozni

Egy 54 éves horvát férfi vesztette életét a Costinești‑ben zajló Beach, Please! fesztivál közelében, ahol eszméletlen állapotban találták rá egy autóban – közölte a konstancai csendőrség.

Elhunyt a Fekete-tenger partján egy horvát férfi, aki tinédzser fiával érkezett fesztiválozni
2026. július 10., péntek

Befutott a kikötőbe a román haditengerészet Törökországtól vásárolt hadihajója

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter a hadihajó fedélzetén tette meg a 14 órás utat Törökországból Romániába.

Befutott a kikötőbe a román haditengerészet Törökországtól vásárolt hadihajója
Hirdetés
Hirdetés