SRI-lehallgatások: nemzetbiztonsági pánik

Az ülésen megpróbálnak megoldást találni a problémára. A SRI igazgatója, Eduard Hellvig csütörtökön úgy vélekedett: a döntés egyértelműen negatívan érinti a nemzetbiztonságot, mivel szerinte a továbbiakban nem folytathatnak nyomozást az olyan ügyekben, amelyekben terrorizmus, kémkedés, hazaárulás, határokon átívelő bűnözés, kiberbűnözés vagy a nemzetbiztonságot fenyegető nagykorrupciós ügyek gyanúja merül föl.

Ugyanakkor Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke üdvözölte a döntést, szerinte ugyanis a szolgálatok kikerültek a nyilvánosság ellenőrzése alól, mivel a hírszerzés felügyeletével megbízott parlamenti bizottságok sem teszik a dolgukat.

Egyébként Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze a döntés kapcsán elmondta: az jelentős problémát okoz a DNA számára. A főügyész szerdán este a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva rámutatott: a döntés az infrastruktúra és az emberi erőforrások szempontjából is negatívan érinti az intézményt, hiszen rendelkezik ugyan egy 24 fős apparátussal az érintett területen, ez azonban távolról sem elegendő a feladat ellátására a vizsgált ügyek nagy száma miatt.

Mint kifejtette, az alkotmánybíróság ítélete értelmében a továbbiakban a SRI személyzetét nem, infrastruktúráját viszont továbbra is használhatják. Mindazonáltal – mutatott rá az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban – a taláros testület döntése nyomán a DNA-nak nagyobb személyzetre és az infrastruktúra fejlesztésére van szüksége.

Elmondta, elsősorban a DNA keretében tevékenykedő rendőri személyzet létszámát kell növelni, de szükséges a számítástechnikai rendszer bővítése, a szükséges szoftverek beszerzése és a rendőri személyzet képzése is, ami mintegy tízmillió eurós költséget jelent. Hozzátette: ez csupán arra az esetre érvényes, ha igénybe vehetik a SRI infrastruktúráját – amennyiben nem, jóval nagyobb költségvetés-kiegészítésre lesz szükség.

Mint elmondta, a DNA jelenleg 7300 ügyön dolgozik, vagyis az ügyészség 120 ügyészének mindegyikére több mint száz dosszié jut, így azt követően, hogy a lehallgatásokkal is nekik kell foglalkozniuk, lassulhat az ügymenet. A DNA vezetője szerint 130 rendőr és 10 millió euró szükséges. A terrorellenes ügyészség (DIICOT) 200 rendőrt és 25 millió eurót kér, és a rendőrség is jelezte, hogy ezer fős állománybővítést, valamint 30 millió eurós költségvetés-kiegészítést szeretne.

Az alkotmánybíróság döntése egyébként számos nagykorrupciós ügyben ellehetetlenítheti a vádhatóság munkáját. Ugyan az indoklásban az szerepel, hogy visszamenőleges hatálya nincs, vagyis a lezárt ügyekre már nem érvényes, jelenleg is számos olyan, ismert politikusokat érintő üggyel foglalkozik a DNA, amelyekre vonazkozóan a taláros testület döntése nyomán használhatatlanná válnak a lehallgatás útján szerzett bizonyítékok.

Ilyen ügy Elena Udrea volt idegenforgalmi és fejlesztési miniszter állítólagos közbenjárása annak érdekében, hogy a távközlési minisztérium a Microsofttal kössön közbeszerzési szerződést, de a Viorel Hrebenciuc volt befolyásos szociáldemokrata politikus törvénytelen erdőrestitúciós ügyét és a Sorin Oprescu volt bukaresti főpolgármester elleni korrupciós eljárást is érintheti.

Sőt magyar vonatkozása is van, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőit, Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt is lehallgatott beszélgetések alapján gyanúsították meg azzal, hogy terrorcselekmény elkövetésére készültek Kézdivásárhelyen tavaly december elsején. Eddig amúgy összesen 11 ügyben hivatkoztak alkotmányellenes lehallgatásra az alkotmánybíróság februári ítélete óta.

Az alkotmánybíróság februárban nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelyét, amely arra vonatkozik, milyen szervek folytathatnak lehallgatási tevékenységet. Az ítélet értelmében a büntetőjogi perrendtartás 142. cikkelyének első bekezdése nem felel meg az alkotmánynak. Ez úgy szól: „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre\". A taláros testület szerint a „más állami szervek\" kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja egyértelműen ugyanis, hogy mely állami szervről van szó.

A taláros testület rámutatott: a SRI nem nyomozóhatóság, így a nemzetbiztonságot nem érintő ügyekben nem folytathat lehallgatásokat. Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke csütörtökön úgy vélekedett: nem történt katasztrófa, hiszen a bűnösök ezek után is elnyerik a büntetésüket. Közölte, az alkotmánybíróság is csak utólag szembesült azzal, hogy a SRI a lehallgatásokat folytató állami szerv.