Fotó: Kristó Róbert
Egyre több romániai bíróságon tevékenységük felfüggesztésével tiltakoznak a bírák és ügyészek amiatt, hogy a parlament – az átlagnyugdíj több mint tízszeresére rugó – szolgálati nyugdíjaik megvonásáról készül szavazni a jövő héten.
2020. január 23., 12:172020. január 23., 12:17
2020. január 23., 13:442020. január 23., 13:44
Csütörtöktől a Fehér és Olt megyei törvényszék magisztrátusai is csatlakoztak ahhoz a tiltakozási hullámhoz, amelyet a bukaresti és pitești táblabíróság, valamint a Szatmár és Konstanca megyei törvényszék közgyűlése hirdetett meg kedden, amikor a képviselőház szakbizottsága véglegesítette a különnyugdíjak eltörlését célzó törvénytervezet szövegét.
Szerdán a craiovai táblabíróság, valamint a Szeben és Dâmbovița megyei törvényszék is felfüggesztette tevékenységét, és mindaddig elnapol minden tárgyalást a sürgős ügyek kivételével, amíg a szolgálati nyugdíjakat veszélyeztetve látják.
Az ez ellen tiltakozó bírák és ügyészek sajtónyilatkozataikban rámutattak: a jogállásukról szóló törvény a tevékenységükkel járó veszélyeztetettség és szigorú megkötöttségek ellentételezéseként, a pályán maradás bátorítása miatt rendelkezik a kiemelt szolgálati nyugdíjról, amely az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik biztosítéka.
A romániai bírák és ügyészek 25 éves munkaviszony után jogosultak utolsó évi bruttó alapbérük átlagának 80 százalékát kitevő szolgálati nyugdíjra.
Az Adevărul című lap múlt havi összeállítása szerint tavaly novemberben 3861 egykori bíró és ügyész részesült szolgálati nyugdíjban, amelynek átlagos értéke havi 18 670 lej (1 millió 300 ezer forint), a romániai átlagnyugdíj 13-szorosa volt.
A volt magisztrátusok szolgálati nyugdíjának 92 százalékát (havi 67 millió lej) az állami költségvetés fedezi, és csak 12,25 millió lej származik az általuk korábban befizetett tb-járulékból.
A lap ebből arra következtetett, hogy
Romániában többek között a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek, alkotmánybíráknak és törvényhozóknak jár speciális állami nyugdíj, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján számítják ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!