
Fotó: Ilusztráció
2009. február 05., 14:092009. február 05., 14:09
Megfelelő kezelés helyett az idős nőt végül hazaküldték, két nap múlva otthonában meghalt. Az egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított az ügyben, az orvosi kamara alelnöke országos szintűnek nevezte a „Slatina-szindrómát”.
Az idős nőt a mentők szívroham gyanújával szállították hétfőn a szatmárnémeti megyei kórház sürgősségi részlegére, ahol az orvosok a diagnózis felállítása után átküldték a kórház több kilométerre fekvő kardiológiai osztályára. Itt az ügyeletes orvos megerősítette a diagnózist, majd visszaküldte a sürgősségi osztályra a nőt, aki az ügyeletes orvosi szobában töltötte az éjszakát. Másnap az orvosok újra megvizsgálták, receptet írtak és hazaküldték a nőt. Néhány óra múlva a 71 éves asszony részteleki otthonában meghalt.
A megyei kórház belső vizsgálatot indított az ügyben, Dorina Dragoş-Guran, a Szatmár megyei közegészségügyi hatóság vezetője pedig csütörtökön úgy nyilatkozott: a szívbeteg nő helyhiány miatt nem kapott beutalót a kórházba, holott a nemrég bevezetett sürgősségi minősítőrendszer szerinti legmagasabb, elvileg ellátási elsőbbséget jelentő vörös besorolást kapott.
Az egészségügyi minisztérium különbizottságot küldött a helyszínre Raed Arafat helyettes államtitkár vezetésével, miután Ion Bazac tárcavezető elrendelte az eset kivizsgálását.
Gheorghe Borcean, az Országos Orvosi Kamara alelnöke szerint a hazai egészségügyi rendszer természetében keresendők a slatinai és szatmárnémeti esetek okai. „Az egész ország egy nagy Slatina, miattunk, a rendszer, a szakemberek miatt” - fogalmazott Borcean. „Semmi sem szolgál ürügyül arra, hogy valaki ne vizsgáljon meg egy beteget, és a vizsgálat elmulasztása a legnagyobb hiba, amit orvos elkövethet”, tette hozzá.
Két héttel korábban az Olt megyei Slatinán azt követően halt meg egy szívrohamot szenvedett férfi, hogy a helyi kórházak orvosai négy órán át küldözgették egymáshoz a beteget. Az ügyben minisztériumi vizsgálat indult, több vezető tisztségben levő helyi illetékest leváltottak, négy orvost és egy főnővért pedig menesztettek állásából.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.