2011. április 15., 08:392011. április 15., 08:39
Semjén Zsolt A kulturális sokszínűség esélyei az Európai Unióban című konferencián kiemelte: minden nemzet jogát el kell ismerni a létezéshez, és védeni kell mindenik nemzetiségnek azt a jogát, hogy saját kultúráját, nyelvét, hagyományait megőrizhesse és ápolhassa.
A kisebbségi nyelvek, kultúrák értéket képviselnek – mondta. „Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan sajátos gazdagság”, amelyet kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek – fogalmazott. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint minden nemzet értékhordozó közösség, az „emberiség termőformája a nemzeti lét”, ennek kiveszésével az emberiség válna szegényebbé. Semjén kitért arra is, hogy ma két nagy tévedés van jelen Európában: az egyik szélsőség „egyfajta kozmopolita ideológia nevében” azt mondja, hogy nem érték, ha egy közösség kötődik saját tradícióihoz, hagyományaihoz.
A másik szélsőség pedig az a nacionalista és soviniszta felfogás, amely egy nemzet vélt érdeke alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. Ez ugyanolyan tévedés, ez is a nemzeti kultúrák ellen irányul – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt, hogy a multikulturalizmus liberális modellje Európában végleg megbukott, működésképtelen. Hozzátette: gyakran kísért az a veszély, hogy az európai integráció a globalizáció negatív irányába csap át. Olyan belső európai párbeszédre van szükség, amely képes jól meghatározható tartalommal megtölteni az európai közös értékeket, képes áthidalni, lebontani a „mentális vasfüggönyt” Nyugat-Európa és a volt kommunista országok között, és amelynek eredményeképpen a valóban erős Európa integrálni volna képes a bevándorlókat – fogalmazott. Az EP alelnöke szerint jelen pillanatban Európa ebből a szempontból gyenge, a kultúrák közötti párbeszéd helyett „nacionalista nagymonológokat” hallani.
„Kétezer éves zsidó-keresztény gyökereinket egy tollvonással töröltük, a globalizációs nyomás alatt hagyományainkról lemondtunk, a gazdasági érdekek viszont a tágabb értelemben vett kulturális érdekeinket írják felül” – mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Egy romániai diákok körében végzett felmérés eredményeire utalva arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy a jövő nemzedéke a bevándorlókkal szemben még elutasíthatóbbá válhat, a kirekesztést és elnyomást harsogó szélsőséges demagógia iránt az eddiginél is fogékonyabb lesz. Ezen sürgősen változtatni kell, amiben az oktatásnak kiemelt szerepe van, mert különben párbeszéd helyett árokásásra lehet berendezkedni – fejtette ki. Tőkés szerint Magyarország és a magyarok programszerűen segíthetnék elő a kultúrák közötti párbeszédet.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
szóljon hozzá!