Schengen-ügy: Párizs gáncsot vet

A francia fél azzal magyarázza a lépést, hogy a jelentés tervezetén olyan hosszú ideig dolgoztak a készítők, hogy a végső formát tartalmazó iratokat csak egy nappal a bemutató előtt juttatták el hozzájuk. „Azt mondták, nem volt elég idejük a jelentés áttanulmányozására” – közölték brüsszeli források, Franciaországon kívül ugyanakkor más európai uniós tagállamnak nem volt hozzáfűznivalója a jelentéshez.

Mint arról beszámoltunk, a francia és a német belügyminiszter korábban levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérték, halasszák el Románia és Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nyomán létrejött schengeni övezetbe, mivel a két országban nem valósították meg az igazságügyi reformot, nem hatékony a korrupció elleni küzdelem, és a külső határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után. Bukarest ugyanakkor azzal érvel, hogy ezeket nem szabták feltételül a schengeni csatlakozáshoz, a feltételül szabott technikai felkészülést viszont – ahogy az a péntekre elkészült jelentésből is kiderül – teljesítette. Román részről az is elhangzott, hogy Párizs és Berlin bosszút akar állni Románián, mivel francia és német cégek nem kaptak lehetőséget bizonyos romániai infrastrukturális munkálatok elvégzésére.

Párizs ugyanakkor épp azért kérte a jelentés elfogadásának elhalasztását, hogy tüzetesebben áttanulmányozhassa a dokumentum azon pontjait, amelyek az egységes schengeni adatbázis, a SIS/SIRENE romániai alkalmazására vonatkoznak. Ennek nyomán a jelentés megtárgyalását valószínűleg a schengeni felkészülést vizsgáló munkacsoport január 28-i üléséig halasztják, ekkor derül ki, hogy Párizsnak vannak-e alapvető kifogásai a szöveggel szemben. Az uniós szakemberek által készített jelentés egyébként kimondja: Románia készen áll a schengeni övezethez való csatlakozásra, bár ezzel ellentétes információk is felröppentek.

Ezzel szemben a dokumentum Bulgáriát elmarasztalja az informatikai rendszer alkalmazásának hiányosságai és a bolgár–török határszakasz nem kielégítő védelme miatt. Bulgária elismerte a hiányosságokat, és ígéretet tett a kiküszöbölésükre.

Az Unió soros magyar elnöksége ugyanakkor ismét megerősítette: támogatja a román és bolgár csatlakozást. „Amint a két ország teljesíti a feltételeket, a csatlakozás nem jelenthet problémát” – jelentette ki Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium uniós ügyekkel foglalkozó államtitkára. Emil Boc román kormányfő szerint egyébként a tüzetesebb vizsgálatra vonatkozó francia kérés csupán procedurális jellegű, és csak rövid ideig halasztja a jelentés elfogadását.

Közölte, várják Párizs észrevételeit, de meggyőződésének adott hangot, hogy technikai szempontból semmilyen probléma nincs. Megismételte: az ország minden technikai feltételt teljesített, a csatlakozás politikai feltételekhez kötése pedig a bővítési folyamat ügymenetére vonatkozó szabályok megsértése. Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke és európai parlamenti képviselője úgy vélekedett: a procedurális felvetés annak a jele, hogy Párizs politikai akadályokat kíván a csatlakozás útjába gördíteni. Ausztria ugyanakkor csatlakozott azon francia és német állásponthoz, miszerint a román és a bolgár csatlakozást az igazságügyi reform gyakorlatba ültetéséhez kell kapcsolni.