Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis két hét múlva Budapestre látogat – közölte a G4Media című bukaresti hírportál saját értesüléseire hivatkozva.
2023. szeptember 22., 08:422023. szeptember 22., 08:42
2023. szeptember 22., 08:532023. szeptember 22., 08:53
A román elnök magyar kollégája, Novák Katalin meghívásának eleget téve utazik Magyarországra.
A magyar államfő tavaly szeptemberi, bukaresti látogatásán hívta meg Iohannist.
A román fővárosba utazása előtt Novák Katalin közösségi oldalán azt írta: a szomszédságnak működnie kell, pragmatikus román–magyar kapcsolatokra van szükség, „most különösen”. Hozzátette, ezért fogadta el Klaus Iohannisnak, Románia elnökének meghívását. Novák Katalin akkori bejegyzésében megjegyezte, hogy utoljára 12 éve járt hivatalos látogatáson magyar államfő Bukarestben.
A Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete és nyelvhasználata, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, továbbá az energetikai kérdések és az energiafüggőség megoldása. Novák Katalin köztársasági elnök szerint a találkozás lehetőség volt arra, hogy „egymás szemébe nézve beszéljünk a nemzeteinket érintő legfontosabb kérdésekről”, illetve hogy „új fejezetet nyissunk az együttműködésben”.
Abban is megállapodtak, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnék. Novák Katalin köztársasági elnök bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolataiban.
A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy
„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott a román elnök, megismételve a Bukarest által gyakran hangoztatott tételt, miszerint a kisebbségek hidat képeznek a két ország között, de a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. Iohannis hozzátette, Magyarországon és Romániában egyaránt vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek „felnagyításával” próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.
Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is.
Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.
„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök.
A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.
Mint ismeretes,
idén májusban a bukaresti magyar nagykövetnek küldött hivatalos átiratban méltatlankodott amiatt, hogy a csíksomlyói búcsún részt vevő magyar államfő utólag közösségi oldalán a Székely himnusz utolsó sorával – Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! – kommentálta az eseményt.
Román államelnök 2009-ben járt utoljára Budapesten.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!