Románia elutasítja, hogy schengeni csatlakozása veszélyezteti az EU biztonságát

Mint arról beszámoltunk, a francia tisztségviselő csütörtökön Helsinkiben kijelentette: Párizs továbbra is úgy ítéli meg, hogy biztonsági fenyegetést jelentene Európa többi részére, ha Románia és Bulgária csatlakozna a személyek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. „Semmivé foszlik a teljes európai belső biztonság, ha a schengeni zóna adatbázisa szervezett nemzetközi bűnbandák karmai közé kerül” – jelentette ki Wauquiez. A bukaresti szaktárca szerint Románia „aggodalommal vette tudomásul” a párizsi illetékes nyilatkozatában megfogalmazott félelmet, amelynek a minisztérium szerint nincs valóságalapja, s meghívta Romániába a francia minisztert, hogy a helyszínen, közvetlenül tájékozódjék a valós helyzetről. A román külügyminisztérium leszögezte: Romániát ugyanúgy foglalkoztatja az Európai Unió biztonsága, mint a többi tagállamot, amit alátámasztanak a keleti határ biztonságossá tétele érdekében Bukarest által végrehajtott legkorszerűbb beruházások.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy Románia már tavaly novembertől csatlakozott a schengeni információs rendszerhez, aminek segítségével adatokat lehet feltölteni a közös adatbázisba, és vészjelzéseket lehet leadni. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője ugyanakkor pénteki bukaresti látogatása során meggyőződését fejezte ki, hogy az EPP európai parlamenti frakciójának többsége támogatni fogja Románia schengeni csatlakozását, ha Bukarest valóban teljesítette a technikai feltételeket. Manfred Weber, az EPP-frakció alelnöke levelet intézett a francia és a német belügyminiszterhez, amelyben azt kéri, hogy Románia és Bulgária kapjon újabb konkrét schengeni csatlakozási határidőt, lehetőleg még 2011-re. A román–francia vita kapcsán egyébként Adrian Severin szociáldemokrata EP-képviselő – volt külügyminiszter – felvetette azt a lehetőséget, hogy Románia kilép a frankofón országok nemzetközi szervezetéből. Szerinte Bukarestnek abban az esetben kell rászánnia magát ilyen kemény üzenetet hordozó lépésre, ha Párizs és Berlin hosszú távú halasztást szorgalmaz.

Traian Igaş közigazgatási és belügyminiszter eközben még mindig bízik a márciusra tervezett csatlakozás fenntarthatóságában, szerinte ugyanis Románia tiszteletben tartotta a schengeni menetrendet, beépítette jogrendjébe a megkövetelt jogszabályokat, az értékelő jelentések pedig felkészültségét igazolják. A tárcavezető a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy vélekedett: senki nem mellőzheti a tényt, hogy az EU-elnökséget betöltő Magyarország annak tudatában szorgalmazza az ellenőrzés megszüntetését keleti határánál, hogy Románia a maga részéről képes biztosítani az Unió határainak hatékony védelmét. Németh Zsolt külügyi államtitkár különben a hét végén úgy nyilatkozott: ha Románia és Bulgária betartja az övezetre vonatkozó szabályokat, akkor föl kell őket venni. Szerinte Franciaország és Németország azért utasítja ezt el, mert így akarják hatékonyabb harcra ösztönözni a bukaresti és szófiai kormányt a korrupció meg a szervezett bűnözés ellen. „Csakhogy ez a kettő nem tartozik össze. Magyar szempontból nem helyes a schengeni kérdést összekapcsolni belpolitikai problémákkal. Nekünk hosszú közös határunk van Romániával. Ha meg volnánk győződve arról, hogy a nyitás veszélyes következménnyel jár, mi volnánk az elsők, akik riadót fújnak” – nyilatkozta a Berliner Zeitungnak Németh.