
Fotó: Freepik.com
Hiába a számos stratégia és közpolitikai kezdeményezés, az elmúlt évtizedben alig mozdult el Románia a korai iskolaelhagyás csapdájából. A jelenség súlyosan érinti a fiatalokat, mélyíti a szegénységet és egész térségek társadalmi felzárkózását hátráltatja.
2025. november 13., 19:362025. november 13., 19:36
2025. november 13., 19:402025. november 13., 19:40
Romániában a korai iskolaelhagyás aránya továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket a Monitorul Social, a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia projektje elemzett. A legsúlyosabban érintett térségek a délkeleti, dél-munténiai és a központi régiók, ahol a fiatalok jóval nagyobb arányban hagyják el idő előtt az oktatást, mint az uniós átlag.
A Monitorul Social szerint Romániában az elmúlt évtizedben ez a mutató alig változott: míg 2013-ban a 18–24 évesek 17 százaléka szakította meg idő előtt tanulmányait, addig 2024-ben az arány 16,8 százalékra csökkent. Ehhez képest az EU mutatója 11 százalékról 9,4 százalékra esett vissza.
„Románia minden régiójában – Bukarest térsége és a nyugati régió kivételével – az iskolaelhagyási ráta meghaladja az uniós átlagot.
De az ország közepe sem áll sokkal jobban: a központi régióban 21 százalék, a dél-munténiai térségében pedig 19 százalék a korai iskolaelhagyók aránya. Mindez úgy, hogy az elmúlt tíz évben alig történt változás” – írja a tanulmány.
A kutatás hangsúlyozza: a tartósan magas arányok azt mutatják, hogy a nyilvános viták és a különböző kormányzati kezdeményezések ellenére az állami beavatkozások hatékonysága továbbra is korlátozott.
A korai iskolaelhagyás ráadásul szoros kapcsolatban áll a dolgozói szegénységgel. A Monitorul Social szerint Romániában a dolgozói szegénység aránya 10,9 százalék, ami az egyik legmagasabb az EU-ban (az uniós átlag 8,5 százalék). A News.ro cikke szerint aki idő előtt hagyja el az iskolát, gyakran nem tud beilleszkedni a munkaerőpiacra, így egész életében nagyobb eséllyel marad szegénységben.
Az EU-LFS felmérése pedig arra világít rá, hogy a 18–24 éves romániai korai iskolaelhagyók fele dolgozik vagy munkát keres, ám a másik fele se nem dolgozik, se nem tervezi, hogy munkát vállaljon. Ez tovább mélyíti a szegénység ördögi körét, és hosszú távon egész térségek társadalmi-gazdasági lemaradását erősítheti.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!