Nagyszebeni szociológus: Románia egyelőre nem számít bevándorlási célországnak

Előrejelzések szerint a számuk év végéig elérheti a százezret, ami a Romániában élő külföldiek számának megduplázását jelentené a tavalyi adatokhoz képest. Coșciug szerint ezzel együtt Románia továbbra sem számít bevándorlási célországnak – legalábbis egyelőre.

Az ukrán menekültek 60 százaléka a szomszédos országokban maradt, ahol nem volt korábban ilyen arányú menekültáradat fogadására kialakított infrastruktúra, míg a szíriai migrációs hullám 70 százaléka Németországba, Ausztriába vagy Svédországba irányult.

Romániában az ukrán menekültek alig több mint a fele (45 ezer ember) igényelt ideiglenes védelmet (menedékstátuszt), ami az egyik legkisebb arány a térségben. A tanulmány szerzője szerint ez azzal magyarázható, hogy 48 százalékuk hosszú távú célja olyan országba jutni, ahol rokonaik, barátaik vannak, vagy kedvezőbb a menekültellátás (17 százalék), és főleg azok maradnak Romániában, akik azért nem akarnak messze költözni, mert a háború gyors lezárásában és a gyors hazatérésben reménykednek.

Tavaly – egy akkori felmérés szerint – a románok többsége (55 százaléka) még elutasította a bevándorlók befogadását, most azonban több mint 85 százalékuk támogatja az ukrán menekültek befogadását, és a szíriai menekültekkel szemben is 55 százalékra nőtt a befogadókészség. Románia ezzel a térség egyik lenyitottabb országának számít.

A szerző szerint azonban korai lenne ebből messzemenő következtetéseket levonni az újabb menekülthullám társadalmi integrációjának tekintetében, mivel az ukrajnai háború miatt bevezetett menekültjogi enyhítések hosszú távú következményeiről még senkinek sincsenek tapasztalatai, Romániában ráadásul a menekültek kétharmada négy térségben – Bukarest, illetve Konstanca, Brassó és Galac megyében – lakik, ezért fennáll a veszélye, hogy elszállásolásuk, egészségügyi ellátásuk, iskoláztatásuk gondja túlterheli az illető régiók helyi hatóságait.