Román–bolgár nézeteltérés a fekete-tengeri flotta terve miatt

Johannis arra reagált, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök az ország államfőjével, Roszen Plevnelievvel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön azt mondta: Bulgária nem fog semmi olyan fekete-tengeri NATO-flottához csatlakozni, amelynek az orosz fegyveres erők elrettentése lenne a célja.

A román elnök előző nap hivatalos látogatáson Szófiában tárgyalt a bolgár vezetőkkel, egyebek mellett Románia úgynevezett „Fekete-tengeri kezdeményezéséről\", amelyet a közelgő NATO-csúcs elé akar terjeszteni. A bukaresti hírtelevíziók beszámolói szerint a két államfő szerdai közös sajtóértekezletén még Plevnielev is nyíltan támogatta a román kezdeményezést, csütörtökre azonban a bolgár álláspontban „180 fokos fordulat\" következett be, amit Bukarestben az orosz tiltakozásnak tulajdonítanak.

Az MTI által idézett román média szerint Andrej Kelin, a moszkvai külügyminisztérium egyik tisztségviselője szerda este úgy nyilatkozott: a Fekete-tenger nem a NATO-é, és ha állandó haditengerészeti erőt akar oda telepíteni, az destabilizálja a térséget. „Nem hiszem, hogy egy ilyen döntés javítana a NATO és Oroszország viszonyán\" – mondta a moszkvai külügyi tisztségviselő.

„Senki sem akar flottát létrehozni, ez butaság\" – bizonygatta eközben Johannis, aki szerint azonban a három Fekete-tengeri ország, Románia, Bulgária és Törökország haditengerészetének közös gyakorlatait és erősítendő együttműködését a NATO ernyője alatt kell megszervezni, hiszen egymás szövetségesei a NATO-ban.

Az Észak-Atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozója közeledtével Románia következetesen hangoztatja, hogy a NATO-nak erősítenie kell önvédelmi képességét a keleti szárnyon, beleértve egy többnemzetiségű tengerészeti erő megszervezését a Fekete-tengeren. Erről a román védelmi miniszter korábban azt mondta: nem flottáról, hanem egyfajta „megerősített együttműködésről\" van szó, amelynek gyakorlataihoz esetenként olyan NATO-partnerországok hadihajói is csatlakozhatnak, mint Ukrajna vagy Grúzia.

A Krím-félsziget orosz annektálása óta amerikai, brit és francia hadihajók egymást váltva rendszeresen érkeznek NATO-hadgyakorlatokra a román és bolgár vizekre. A nyugati országok hadihajói azért nem állomásozhatnak hosszabb ideig a térségben, mert a Boszporuszról szóló 1936-os montreaux-i egyezmény szerint a fekete-tengeri partszakasszal nem rendelkező országok hadihajói legfeljebb 21 napig maradhatnak a Fekete-tengeren.