Rendezett lehallgatások: a SRI csak az infrastruktúrát adja

A rendeletet, amely a SRI működését szabályozó törvényt, a bírósági törvényt, a terrorellenes ügyészség működéséről szóló jogszabályt és a büntetőjogi perrendtartást módosítja, és amelynek értelmében az ügyészségek a SRI lehallgatást lehetővé tevő infrastruktúráját használhatják majd, péntek esti, rendkívüli ülésén fogadta el a kormány, miután azt a nap folyamán korábban a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) is jóvá hagyta.

Raluca Prună igazságügy-miniszter közölte: a tervezetet az ügyészségeket felügyelő szerv, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) valamint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) illetékeseivel együtt dolgozták ki, lényege pedig, hogy a lehallgatásokat a SRI infrastruktúráját használva végzik majd, azonban a hírszerzés alkalmazottai nem vehetnek részt bennük, csupán az ügyészek és az ügyészségnek alárendelt rendőri szervek tagjai.

Mindehhez az érintett ügyészségek költségvetésének növelése is szükséges, a miniszter azonban a pontos összegeket nem nevezte meg. A rendelet arra is kitér, hogy az ügyészségek is létre hozhatnak lehallgatással foglalkozó osztályt.

A módosítás értelmében kikerülnek a vonatkozó jogszabályból a homályos megfogalmazások, és konkrétan rögzítik, hogy bűnügyi esetekben az ügyészek és a nekik alárendelt rendőri szervek jogosultak a lehallgatások lefolytatására. A lehallgatásra vonatkozó kérések gyakorlatba ültetését a legfelsőbb bíróság elnöke vagy egy általa kijelölt bíró felügyeli majd. A miniszter közölte: a nemzetbiztonságot érintő ügyekben a SRI nyomoz majd, a lehallgatásokkal a SRI keretén belül működő Országos Kommunikáció-megfigyelő Központot bízzák majd meg, ez a szerv szerzi meg, dolgozza fel és tárolja majd az adatokat. A többi esetben a központ az ügyészségekkel között együttműködési megállapodás alapján biztosítja majd a hozzáférést a lehallgatási infrastruktúrához.

A CSAT ülését követően Klaus Johannis államfő rámutatott: nem kétséges, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánybírósági döntéssel, ugyanakkor az igazságszolgáltatás működési feltételeit is folyamatosan biztosítani kell. „Mindkét szempont életbevágó a jogállam működése szempontjából, márpedig én elnökként arra vállalkoztam, hogy garantáljam a jogállamiságot” – hangoztatta Johannis. Az elnök maga is utalt rá, hogy ideiglenes megoldásnak tekinti a büntetőeljárás sürgősségi kormányrendelettel való módosítását, amely lehetővé teszi, hogy az érintett ügyészségek saját embereikkel, de a SRI infrastruktúráját használva folytassák a lehallgatásokat.

Dacian Cioloş miniszterelnök pénteken szintén úgy vélekedett, a sürgősségi rendelet legalább időlegesen megoldást jelent, a lényeg az, hogy ne álljon le a nyomozási folyamat. A HotNews által megszólaltatott jogi szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: mindez problémás, mivel az alkotmány értelmében alapvető emberi jogokat érintő ügyeket nem lehet sürgősségi kormányrendelettel rendezni.

Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság februárban nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a büntetőjogi perrendtartás azon cikkelyét, amely arra vonatkozik, milyen szervek folytathatnak lehallgatási tevékenységet. Az ítélet értelmében a büntetőjogi perrendtartás 142. cikkelyének első bekezdése nem felel meg az alkotmánynak. Ez úgy szól: „a megfigyelésre az ügyész ad utasítást vagy elrendelheti, hogy azt a nyomozó hatóság, vagy a rendőrség szakemberei, vagy más állami szakszervek hajtsák végre\". A taláros testület szerint a „más állami szervek\" kitétel nem alkotmányos, mivel nem elég világos, nem pontosítja egyértelműen ugyanis, hogy mely állami szervről van szó.

„Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírált szövegrész ellentétes az alkotmány 1. cikkelyének 3. bekezdésével, miszerint Románia jogállam, ahol szavatoltak az állampolgárok alapvető szabadságjogai. Emellett a vizsgált szövegrész nem felel meg a jogszabályok egyértelműségére, pontosságára és kiszámíthatóságára vonatkozó követelményeknek, mivel nem teszi lehetővé a jogalanyok számára, hogy megállapítsák, melyek azok a szakosodott állami szervek, amelyek végrehajthatják a lehallgatásra vonatkozó rendeletet, amely a magánéletbe való kiemelt szintű beavatkozással jár\" – áll az alkotmánybíróság ítéletében.

A taláros testület indoklása szerint a SRI nem bűnügyi nyomozó szerv, így nem folytathat lehallgatásokat. A SRI igazgatója, Eduard Hellvig csütörtökön úgy vélekedett: a döntés egyértelműen negatívan érinti a nemzetbiztonságot, mivel szerinte a továbbiakban nem folytathatnak nyomozást az olyan ügyekben, amelyekben terrorizmus, kémkedés, hazaárulás, határokon átívelő bűnözés, kiberbűnözés vagy a nemzetbiztonságot fenyegető nagykorrupciós ügyek gyanúja merül föl. Mindezt Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke cáfolta, mondván: döntésük nem érinti a nemzetbiztonsági ügyeket.