2011. június 10., 14:472011. június 10., 14:47
Ioan Oltean pénteken arról beszélt, hogy a nyolc régióval számoló törvényt felelősségvállalással fogadtatná el a kormány június végéig. Azt is hozzátette, hogy erről végleges döntés egyelőre nincs a koalícióban, de tárgyalnak róla.
A PDL-főtitkár pénteki bejelentése azért meglepő, mivel a nagyobbik kormánypárt egyelőre nem állt elő saját, hivatalos régióátszervezési tervezettel – erről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is beszélt néhány nappal korábban –, az ország nyolc régióra osztásával kapcsolatos terv Traian Băsescu államfő javaslata, a kormánykoalícióban pedig nincs közös álláspont ezzel kapcsolatban.
Ioan Oltean pénteken arról beszélt, hogy a nyolc régió székhelye Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iaşi, Ploieşti és Bukarest lenne. A PDL-politikus szerint a kormány azt javasolja, hogy a jelenlegi 41 megye helyett csak nyolc legyen, a jelenlegi nyolc fejlesztési régió határait követve, mivel ezáltal jelentősen jobb hatásfokkal lehet lehívni és hasznosítani az EU-alapokat.
„Mi azt szeretnénk, hogy a 2012-es helyhatósági választások már az új régiós felosztás szerint zajlanának. Amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor a PDL-re és a jelenlegi kormányzati többségre gondolok” – fogalmazott Oltean.
A PDL-politikus annak ellenére nyilatkozott így, hogy az RMDSZ álláspontja nem egyezik a nagyobbik kormánypártéval az új közigazgatási felosztás kérdésében, ugyanis a szövetség saját tervezete szerint az országot fejlesztési és makrorégiókra osztanák fel. Így a jelenlegi nyolc helyett 16 fejlesztési régió jönne létre, valamint öt makrorégió. Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régiót alkotna, és Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Máramaros, illetve Beszterce-Naszód megyével együtt alkotnák az ötös számú makrorégiót. A felosztás tervezete az Európai Unió által kidolgozott NUTS-rendszeren alapszik (Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája).
Markó Béla kormányfőhelyettes pénteken leszögezte, hogy a nyolc régiós tervezet csak a PDL szándékait tükrözi, és amíg erről nem történik megállapodás a koalícióban, fölösleges felelősségvállalásról beszélni. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem támogatja a nyolc régiós átszervezési tervet, attól függetlenül, hogy az elfogadtatása felelősségvállalással, vagy érdemi parlamenti vitával történne. „Átfogó és komoly viták és egyeztetések szükségesek az ország közigazgatási-területi átszervezéséről, de a nyolc régiós változattal nem értünk egyet” – hangsúlyozta Markó.
A kormányfőhelyettes azzal indokolta az álláspontot, hogy a nyolc fejlesztési régió túl nagy méretű ahhoz, hogy hatékony lehessen. Ezek az egységek még fejlesztési régiókként sem bizonyultak működőképesnek, bebizonyosodott, hogy határaik műviek, nem sikerült megfelelő gazdasági fejlesztési stratégiákkal előállniuk – fejtette ki Markó Béla.
Azzal sem ért egyet az RMDSZ, hogy a jelenleg többségében magyarok lakta vidékek beleolvadjanak egy rendkívül nagy, román többségű régióba – tette hozzá Markó.
Állásfoglalásban utasította el pénteken a PDL tervezetét az RMDSZ Háromszéki Területi szervezetének Állandó Tanácsa. Mint írják, „Romániában szükség van a közigazgatási reformra, ezt azonban tárgyalásnak és széleskörű társadalmi konzultációnak kell megelőznie. Az RMDSZ benyújtotta saját tervezetét, amely a régiók történelmi, kulturális, társadalmi, szociális és gazdasági sajátosságait figyelembe véve javasolja az átszervezést”.
A háromszékiek szerint az RMDSZ országos vezetőségével, egyházi vezetőkkel, az ifjúsági szervezetekkel valamint a civil szféra képviselőivel való tanácskozás után arra a következtetésre jutottak, hogy elfogadhatatlan a PDL javaslata, mert az gyakorlatilag a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyék beolvasztását jelentené.
„Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete számára az egyetlen elfogadható változat, hogy
Székelyföld egy, Dél-Tirolhoz hasonlóan, speciális státussal rendelkező régiót alkosson, és a
Partium és Szilágyság is egy entitás legyen” – olvasható a pénteken kiadott állásfoglalásban.
Elutasítja a PDL-elképzeléseit a Maros Megyei Tanács elnöke is. Lokodi Emőke szerint a jelenlegi, Brassó-központú, hat megyéből álló 7-es fejlesztési régió túl nagy és működésképtelen. Hangsúlyozta: több európai projekt megvalósítási kísérlete során bebizonyosodott, hogy a hat megye nem tud együttműködni. Ehelyett jóval megfelelőbb lenne egy kisebb régió, amelyet Maros, Kovászna és Hargita megye alkotna, központja pedig Marosvásárhely lenne.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
szóljon hozzá!