2010. február 21., 13:442010. február 21., 13:44
Utóbbi bukása nem számít nagy meglepetésnek, a párt számos vezető személyisége ugyanis őt tette felelőssé amiatt, hogy alulmaradt a második mandátumára szert tett Traian Băsescuval szemben.
A szociáldemokrata alakulatot 2005 óta irányító Mircea Geoană menesztésének szándéka már a rendkívüli kongreszszust megelőzően megmutatkoztak. Miközben korábban úgy tűnt, hogy a hivatalban lévő elnök és híveinek akarata érvényesül, vagyis az elnökjelöltek „csoportosan”, azaz a többi vezetői tisztségre pályázókkal együtt indulnak, a kezdeményezés elbukott.
Mivel ez azt jelentette volna, hogy az új elnök saját csapatával együtt kaparintotta volna meg az összes vezetői posztot, beleértve a főtitkári és a 15 alelnöki tisztséget is, a javaslat ellen Ion Iliescu egykori államfő, a PSD alapítója és volt vezetője tiltakozott a legvehemensebben, bejelentve: megválik a tiszteletbeli elnöki tisztségtől. Iliescu egyértelműen Geoană-ellenes alapállása jelentősen rányomta bélyegét a maratoni, vasárnap reggel véget ért pártrendezvényre: az exállamfő élesen bírálta a szociáldemokrata eszméktől eltávolodó, a klientúraépítést és az anyagi érdekek mentén történő előmenetelt támogató politikusokat, kifogásolva, hogy a kongresszus nem foglalkozik a decemberi államfőválasztáson elszenvedett vereség kielemzésével.
| Victor Ponta (1972. szeptember 20., Bukarest) 1995-ben szerzett jogi diplomát (nemzetközi jogból doktorált 2003-ban), majd a főügyészség munkatársa lett. Ügyészi tevékenységére 2001-ben felfigyelt Adrian Năstase akkori miniszterelnök, és államtitkárrá nevezte ki kormánya ellenőrző testületének élére. 2002-ben a PSD ifjúsági tagozatának elnöke lett, 2004 és 2008 között Gorj megyei parlamenti képviselő, majd az uniós jogharmonizációt felügyelő tárca nélküli miniszter. 2008-ban újabb parlamenti mandátumot szerzett, a PSD és a PDL nagykoalíciója idején pedig a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszteri tisztséget töltötte be. Ponta a tavalyi elnökválasztási kampányban Geoană szóvivője volt. Két gyermek apja, második felesége Daciana Sârbu PSD-s európai parlamenti képviselő, Ilie Sârbu szenátor lánya. 1989-ben a Steauával országos junior kosárlabda-, 2008-ban pedig ralibajnok. |
A nyolcvanéves veterán politikus ugyancsak a „trónkövetelők” malmára hajtotta a vizet, amikor azzal tett pontot a Geoană jobb kezének számító Marian Vanghelie bukaresti PSD-elnök és Florentin Pandele voluntari polgármester botránykeltő vitájának végére, hogy alapszabály-ellenesnek nyilvánította utóbbinak a pártból való felfüggesztését. A nap folyamán fokozatosan dagadt a Geoană-ellenes tábor: a kilenc elnökjelölt közül Miron Mitrea szenátor és Radu Mazăre konstancai polgármester viszszalépett Ponta javára, akit a PSD befolyásos vezetői közül Adrian Năstase és Viorel Hrebenciuc képviselőházi frakcióvezető is a küldöttek figyelmébe ajánlott.
A volt pártelnök-kormányfő kiállása sokat nyomott a latban, tekintve, hogy Ponta Năstase unszolására kezdett politizálni, felfedezettje pedig azután pályázta meg a pártelnöki tisztséget, hogy Năstase elállt eme szándékától. Sokakban viszszatetszést keltett ugyanakkor, hogy Geoană többek között arra hivatkozva kért újabb bizalmat a kongresszustól, miszerint a kormányon lévő jobboldal szemet vetett a szenátus általa betöltött elnöki funkciójára. Visszalépett az elnöki poszt megpályázásától Cristian Diaconescu alelnök is, aki azonban Geoanát biztosította támogatásáról. Gesztusa számos kérdőjelet vet fel, egy bukaresti újságíró ugyanis felfedte: Diaconescuról az elmúlt időszakban kompromittáló adatokat gyűjtöttek róla, amint egy kétes üzletemberrel tárgyal, majd ellátogat a hírszerzőszolgálat (SRI) székházába.
A vasárnap hajnalban tett eredményhirdetést követően Mircea Geoană közölte: veresége ellenére tovább kívánja erősíteni a pártot, és „fontos szereplője” marad a román szociáldemokráciának; a volt elnök különben immár semmilyen vezető posztot nem tölt be a PSD-ben. Székfoglaló beszédében Victor Ponta az alakulat egységének megőrzését és a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások megnyerését nevezte legfontosabb célkitűzésének, de közölte azt is, hogy a PSD igazi alternatíva kíván lenni a jobbközép demokrata-liberális (PDL), valamint a liberális párttal (PNL) szemben. Első vállalását egyébként nehezen fogja teljesíteni: győzelme hírére Şerban Mihăilescu szenátor, valamint Ioan Munteanu és Culiţă Tărâţă képviselő tegnap bejelentette: kilép a pártból, és a független honatyák frakciójában folytatja. A PSD főtitkára továbbra is Liviu Dragnea, a 15 alelnök többsége, közöttük Marian Vanghelie – Geoană csapatának volt tagjai – tisztségükben maradtak.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.