Botrányos közmeghallgatás Bukarestben Verespatak ügyében
Kedd hajnali háromig tartott Bukarestben az a hétfő délután kezdődött közvita, amelynek hivatalos célja segítséget nyújtani a román hatóságoknak a verespataki ciántechnológiás nemesfém-kitermelés engedélyezésében vagy elutasításában. A rendezvényre azonban sokkal inkább illett a cirkusz megnevezés: a nyugati cégvezető angolul, de hamisíthatatlan hazai demagógiát használva beszélt, a magyar egyetemista fiatalok pedig elismerően tapsoltak... Gheorghe Funarnak.
2006. augusztus 23., 00:002006. augusztus 23., 00:00
Nem kellett túl éles szemű megfigyelőnek lenni ahhoz, hogy világossá váljon: a verespataki ciántechnológiás nemesfém-kitermelés projektje apropóján megrendezett közvita szervezői nem párbeszédként értelmezik ezt a kifejezést. Akárcsak egy hónappal ezelőtt Verespatakon, majd két héttel később Kolozsvárott, Bukarestben is a kitermelésben érdekelt Gabriel Resources kanadai–román vállalat, a meghallgatás finanszírozója és szervezője állította fel a játékszabályokat, a környezetvédelmi hatóságoknak a megfigyelői és moderátori szerep jutott. A kanadai–román vállalat képviselői uralták a termet: a pódiumon Nicolae Mihãilescu, a környezetvédelmi igazgatóság kutatási vezetője és Nicolae Heredeanu, a környezetvédelmi minisztérium igazgatója mellett a Gabriel Resources négy vezetője ült. A Greenpeace és a többi zöld szervezet, valamint a kitermelést elutasító Alburnus Maior Egyesület képviselői nem kaptak helyet az asztalnál, és érezhető kisebbségben voltak a bányavállalat szervezett tapstábora mellett. Az utóbbiakat zöld, sárga vagy piros egyenpólókba bújtatta a befektető reklámstábja, de a legtöbbjükre ráismerhetett az, aki az előző közvitákon is részt vett: a kolozsvári és verespataki éljenző csoportot is ők alkották.
A szabály az szabály A szabály – a felszólalni kívánók a szervezőbizottságnál felíratják magukat a listára, majd ha sorra kerültek, öt percen át adhatják elő kérdéseiket és észrevételeiket, a Gabriel Resources képviselői válaszolnak nekik, a replika joga nélkül – felháborította az ellentábort. „Konkrét kérdésekre kitérő válaszokat kaptam, vagy valótlanokat. De nem volt alkalmam ezt bebizonyítani, mert öt perc után, majd a goldosok válasza után megszakítják a mikrofonhangot, hogy még véletlenül se tudj visszavágni” – panaszkodott Sorana Olaru, az Alburnus Maior Egyesület képviselője, a 105 felszólaló egyike. Verespatak fiatal védelmezőjének az egyenpólósok ordítozása és hujjogtatása közben előadott egyik kérdése így hangzott: mekkora összeget irányzott elő a bányatársaság a 14 év múlva befejeződő kitermelés utáni időszakra, amikor a külszíni fejtéstől tönkretett és ciánvegyületektől súlyosan szennyezett környezetet újjá kell majd éleszteni? „Benyújtottak egy környezeti hatástanulmányt, amely inkább egy propagandairatra emlékeztet – fogalmazott az aktivista. – De a hatástanulmányban nincsenek erre vonatkozó konkrét számok. Szeretném látni őket, melyik oldalon vannak, fehéren-feketén. „A környezet rehabilitására vonatkozóan azért nincsenek konkrét összegek, mert ezt egyetlen civilizált országban sem szokás előre megszabni. Teljes felelősséggel viszonyulunk ehhez a kérdéshez, és addig fektetünk be a kitermelés utáni rehabilitálásba, amíg erre szükség lesz” – hangzott John Ashton, a Gabriel Resources igazgatójának válasza, aki fiatalos karizmája, higgadt profizmusa révén kemény ellenfél a szópárbajban, és meggyőző számos bizonytalankodó verespataki számára. „Ha válaszolhattam volna, kifejtem, hogy egy komoly tervezet költségvetésének erre is ki kell terjednie. Megkérdeztem volna, hogy minek alapján számolják ki a garancia összegét, amit letétbe kell helyezniük, ha nem tudják, mekkora öszszeget kell majd a környezeti utómunkálatokra fordítani” – panaszkodott Sorana Olaru.
Taps Funarnak A plakátokkal, agyonmosott Verespatak feliratú pólókkal, román népviselettel, gázmaszkkal „felfegyverzett”, a vállalat képviselőinek mellébeszélését piros lappal „jutalmazó” ellentábor kitörő tapssal jutalmazta Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor beszédét, aki leszögezte: azon lesz, hogy megakadályozza a ciántechnológiás kitermelést. „Értem már, szenátor úr, hogy a kolozsváriak miért örülnek annyira, hogy Ön már nem polgármester” – vágott vissza John Ashton, szavait ezúttal azok gúnyos ovációja kísérte, akik korábban talán a legnagyobb románként ünnepelték Funart. Ezúttal a zöldek között ülő magyar ifjak hallgattak fájdalmasan. A kitermelést pártolók egész sora szólalt fel: fiatalok, akik papírról olvasták fel hogy „mi, verespataki ifjak, dolgozni akarunk, nem akarunk Spanyolországban epret szedni, a Gabriel készítette jelenleg Romániában a legprofibb projektet, a Gabriel nyújt nekünk megoldást, a Gabriel a legfelelősségteljesebb befektető, aki nem verespataki, az menjen haza, ne mondja meg nekünk, hogy mi a jó Verespataknak”.
Akinek a bánya jelenti a jövőt Valentin Sima nem szólalt fel ugyan, de sárga, piros-sárga-kék feliratos pólója (PRO Verespatak – Együtt Verespatakért, együtt a jövőért!) nyilvánvalóvá teszi, hogy melyik táborhoz tartozik. „Azért támogatom a Gold projektjét, mert ez nyújtja nekünk az egyetlen megoldást. Tudom, azzal vádolnak a zöldek, hogy pénzért csináljuk ezt, de esküszöm, egyetlen lejt sem kaptam, hogy idejöjjek. A mi völgyünk nagyon szennyezett. Amit a zöldek mondanak, hogy az arany helyett próbáljunk meg turizmusból vállalkozást létrehozni, képtelenség, mert ilyen szennyezett vidéken nem lehet ilyesmivel foglalkozni. Öcsémmel kiszámítottuk: ahhoz hogy mi a házunkat átalakítsuk faluturizmusra alkalmas épületté, minimum kétszázmillió lejre van szükségünk. Infrastruktúra nincs, az út mifelénk nem aszfaltos. Én Petrozsényben végeztem mérnökit, most abban reménykedem, hogy felvesznek a vállalathoz. Ha minden jól megy, 300 és 800 euró közötti havi keresetem lesz. Nem akarom megvárni a tizennégy évet: még a kitermelés befejezte előtt elkezdek a turizmusba fektetni, ehhez azonban pénzre van szükségünk” – foglalta össze érveit a verespataki fiatalember. Kérdésemre, hogy mi táplálja a kanadai-román befektető iránti bizalmát, így válaszolt: „Az Érchegységben nemcsak itt van arany meg ezüst. A Gabriel valószínűleg a többit is ki akarja majd bányászni, további bányákat nyit a környéken. Hogy ezt megtehesse, ezt a munkát a lehető legnagyobb körültekintéssel, a törvények legszigorúbb betartásával fogja elvégezni. Hogy megkaphassa az engedélyt a többihez...”
Kinek segít Isten? Bora Vasile bisztrai ortodox pap felháborítónak tartja, hogy az arany miatt a szomszédjában lakó hívek egy része hajlandó elfogadni településük felszámolását, templomuk lebontását, 410 sír kihantolását. „Az ortodox egyház sokszor akar semleges maradni, amikor pedig nem kéne. A Biblia is az írja, hogy ezt nem szabad megtenni. Az egyház törvényei szerint, ha egyetlen hívő van, aki ellenzi a templom elköltöztetését, akkor nem szabad elköltöztetni” – jelentette ki a pap. A többség azonban kész a válasszal: a román bisericã szó, amit a Szentírás szava értelmében bűn lerombolni, nem a templom épületére, hanem az egyházi közösségre vonatkozik. John Ashton kitűnően alkalmazott retorikával válaszol: „Én ír vagyok, hiszek Istenben, de nálunk, Írországban az a mondás járja, hogy az Isten azokon segít, akik saját magukon is segítenek” – fejtette ki a Gabriel Resources képviselője. Nem hinné, tette hozzá, hogy Isten előtt kedves, ha valakik a közösségük fejlődését próbálják meggátolni. Végkövetkeztetés nincs. Úgy tűnik, a befektetőnek sikerült a verespatakiak jó részét a maga pártjára állítania, munkát és átlagon felüli jövedelmet ígérve. A környezeti hatástanulmány nyomán meghozandó döntést a román kabinetnek előbb-utóbb kormányhatározat formájában közzé kell tennie. Inkább utóbb, mint előbb, hisz a közvitákon és lakossági meghallgatáson feltett kérdések száma több mint ezerre duzzadt. Amíg ezekre nem érkezik hivatalos, írásos válasz, addig a verespataki projekt tovább vesztegel.
Széna fesztivál – idén harmadszor Tízezer résztvevőt várnak a környezetvédők és mindazok, akik Verespatak megmentéséért harcolnak, a hétvégére tervezett, háromnapos Széna Fesztiválra. A fesztiválon a környék egyedülálló szépségére és az Erdélyi-érchegységben rejlő kiaknázatlan turisztikai lehetőségekre akarják felhívni a figyelmet a környezetvédők. Negyven együttes lép fel a Verespatak fölötti fennsíkon felállított színpadon, részletes információk a www.fanfest.ro címu honlapon. Makkai Koós Imola
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicuşor Dan államfő kijelentette: mind a legfőbb ügyész, mind az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének tevékenységében lát kivetni valót.
A bukaresti táblabíróság szerdai döntése értelmében a román hatóságok 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték a moldovai hírszerző és biztonsági szolgálat (SIS) korábbi igazgatóhelyettesét, mert hazaárulással gyanúsítják.
A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: visszaélhetnek bankkártyaadatokkal, személyes információkkal, hamis számlákkal vagy megtévesztő befektetésekkel verhetnek át.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.