
Victor Ponta 2014-es államfői kampányának elszámolásában nem tüntettek fel egy 300 ezer dolláros támogatást – állítja egy hírportál.
2016. szeptember 12., 19:492016. szeptember 12., 19:49
2016. szeptember 12., 22:272016. szeptember 12., 22:27
Újabb törvénytelen kampányfinanszírozási gyanú merült fel Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnök, a párt 2014-es államfőjelöltjének kampánya kapcsán. A HotNews.ro hírportál hétfőn közzétett oknyomozó írása szerint Sebastian Ghiţă üzletember – Ponta közeli barátja – Ploieşti-en bejegyzett cége, a Federal Media Partner 300 ezer dollárt fizetett a Podesta Group nevű amerikai lobbicégnek, hogy Ponta érdekében lobbizzon a nyugati sajtóban. Az összeg azonban sem adományként, sem más formában nem tűnik föl a kampányra felhasznált pénzekről szóló elszámolásban.
A cég vagyonát ráadásul az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) – 54 másik, Ghiţă tulajdonában lévő vállalkozáséval együtt – zárolta, mivel a gyanú szerint pénzmosási műveletekben érintett.
A Podesta Group neve egyébként Tony Blair 2012-es bukaresti látogatása kapcsán bukkant fel, ami miatt már a DNA is vizsgálódik, azt ugyanis szintén Ghiţă finanszírozta. A portál újságírói ennek kapcsán bukkantak rá a cég egy 2014-es elszámolására, amely szerint 300 ezer dollárt kaptak a Ponta kampányában való közreműködésért.
PSD-listán indul a volt pártelnök
A PSD listáján indul Victor Ponta a decemberi parlamenti választáson – jelentette be tegnap Liviu Dragnea pártelnök, miután Pontával tárgyalt. Ponta is leszögezte: a PSD „munkát adott” neki – részt vesz a kormányprogram pénzügyi részének kidolgozásában –, így nem játszhat egyszerre két csapatban. Ezzel arra utalt, hogy sokáig lebegtette, átlép-e a bábáskodásával létrejött, szélsőséges Egyesült Románia Pártba.
A lobbicég két nappal a 2014-es államfőválasztás második fordulója előtt elektronikus levelekkel bombázta a vezető nyugati hírügynökségeket és egyéb médiacégeket – például az Associated Presst, a Bloomberget, a BBC-t, a CNN-t, az al-Dzsazírát, az AFP-t, a New York Timest, a Wall Street Journalt és a Politicót –, amelyekben arról győzködték az újságírókat, hogy Ponta elkötelezett az Egyesült Államok iránt, hiszen támogatja az Oroszország ellen a Krím elcsatolása miatt bevezetett szankciókat, és a NATO-rakétapajzs elemeinek befogadását is felajánlotta.
A szerződés 2015 augusztus 25-én lépett hatályba, és november 21-én járt le. A szerződés ugyanakkor nem szerepel Ponta kampányának elszámolásában, ott csupán egy 483 488 lejes – vagyis valamivel több, mint 100 000 dolláros – tétel látható. Márpedig a 2006-ban elfogadott, a kampányfinanszírozásról szóló 334-es törvény értelmében a Hivatalos Közlönyben kell közölni azon cégek és magánszemélyek listáját, amelyek és akik tíz bruttó havi minimálbér összegét meghaladó adománnyal támogatták az illető pártot, és tilos elfogadni olyan adományt vagy ingyenes szolgáltatást, amely révén a jogszabályt megsértve tesznek szert gazdasági vagy politikai haszonra. Ezek megszegése szabálysértésnek minősül, és 5000 lejes bírságot von maga után.
A problémát az amerikaiaknak kifizetett 300 ezer dollár származása jelenti, hiszen a céget, amelytől származik, pénzmosás gyanúja miatt vizsgálják. Így Ponta ellen a Blair-ügyhöz hasonlóan ebben az ügyben is eljárás indulhat pénzmosásban való bűnrészesség és jogosulatlan haszonszerzés gyanúja miatt.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
szóljon hozzá!