
Ugródeszka. A pártok tisztában vannak hitelességük elvesztésével, s ezt újságírók, elsősorban tévés műsorvezetők ismertségével igyekeznek pó tolni
Fotó: 123RF
Újságírók ismertségével, televíziós „arcokkal” próbálják ellensúlyozni kopottságukat, a szavazók előtti hitelvesztésüket a romániai pártok. A lapunknak nyilatkozó médiaszakértő szerint a politikából a sajtóba visszatérő egykori zsurnaliszták általában vezető pozíciókban landolnak, s ott érvényesíteni próbálják a korábban képviselt politikai érdekeket.
2019. április 03., 15:352019. április 03., 15:35
2019. április 03., 16:092019. április 03., 16:09
Bukarest főpolgármestere továbbra is az egyik legnépszerűbb politikus Romániában. Gabriela Firea nem is olyan régen még műsorvezetőként, hírolvasóként és szerkesztőként dolgozott a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai érdekeit szolgáló Antena 3 hírcsatornán. Talán az ő példája ihlette meg a két legnagyobb román politikai alakulatot, a PSD-t és az ellenzéki Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy újságírókat küldjenek harcba az európai parlamenti mandátumokért, méghozzá vezető helyeken. Részben ebbe a sorba illeszkedik az RMDSZ is, hiszen Vincze Loránt is a médiában kezdte pályafutását.
Rareș Bogdant, a liberálisok listavezetőjét talán senkinek sem kell bemutatni. Az ellenzék szekerét toló Realitatea Tv esti vitaműsorának egykori vezetője olykor botrányos stílusban heccelte nézőit a kormány, a PSD, az RMDSZ vagy éppen a magyarok ellen. Nem véletlenül került a hírtelevízió a Hatalmi játszmák című műsorban elhangzottak miatt többször is az audiovizuális, illetve a diszkriminációellenes tanács célkeresztjébe, és róttak ki rá tetemes büntetést.
A politikailag elfogult, de Bogdannál jóval kiegyensúlyozottabb tévés újságíró inkább a PSD törzsszavazói között ismert, akik estéről estére a Liviu Dragnea vezette párt kedvében járó hírtelevíziót nézik. Vincze Loránt, az RMDSZ-es EP-lista második helyezettje 1993-tól tizenhat éven át dolgozott a romániai közszolgálati rádió marosvásárhelyi, kolozsvári és bukaresti szerkesztőségének magyar nyelvű adásainál. Bukarestben szerkesztőségvezető s a Román Rádió nemzetközi projektjeinek vezetője volt, majd 2007 és 2009 között a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatójaként, az Új Magyar Szó napilap főszerkesztőjeként tevékenykedett. Hosszú évek óta nem dolgozik a médiában.
Rareș Bogdan, Carmen Avram, Vincze Loránt. Politikai érzék, népszerűség vagy jó kommunikáció? Mit tud egy újságíró, amit egy politikus nem? Hogyan viszonyul az újságírói szakma a politikussá vált egykori kollégákhoz? Szigorúbb vagy elnézőbb? Van-e visszaút a politikából a médiába? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a romániai politika legújabb jelensége kapcsán.
Idegen tollakkal. A Ludovic Orban vezette PNL Rareș Bogdannal vág neki az uniós választásnak
Fotó: PNL
„Nem tudom, mit tud az újságíró, amit a politikus nem, nem hiszem, hogy van erre pontos válasz. Inkább az egyes személyekről szól” – nyilatkozta a Krónikának Rácz Éva, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke. A Kolozsvári Rádió munkatársa elmondta, azért elválasztaná például Rareș Bogdan és Vincze Loránt esetét. „Az előbbit, hogy úgy mondjam, a képernyőről vették át a listára, míg az utóbbi már legalább tíz éve nem újságíróként dolgozik, hanem előbb szakértői munkát végzett EP-képviselői irodákban, majd ő maga is politikai karrierre váltott” – jelentette ki lapunk megkeresésére Rácz Éva.
Ami a szakmának az exsajtós politikusokhoz való viszonyulását illeti, a MÚRE vezetője szerint nem lehet általánosítani. „Mindenkinek lehet véleménye, de nem hiszem, hogy egy újságíró elnézőbb lenne valakivel azért, mert bár az illető most politikai tisztségben van, korábban a sajtóban dolgozott. Persze, ha közvetlen munkatársakról van szó, akkor ez a kép még árnyaltabb. Amúgy én bízom az újságírókban, s abban, hogy nem ez alapján viszonyulnak a politikusokhoz (sem) és a munkájukhoz” – fogalmazott az újságíró-szövetség elnöke. Úgy véli, a politikából a médiába való visszaút megint csak nem fekete vagy fehér, ha általában vonatkoztatjuk a politikai szférában dolgozókra.
– mondta Rácz Éva.
Brândușa Armanca médiaszakértő lapunk megkeresésére három okot sorolt fel, amiért harminc éve a politikai porondon szereplő pártok újságírókat jelöltek befutó helyekre európai parlamenti listájukon. „Egyrészt ezek a formációk megkoptak, a felmérések alapján tisztában vannak hitelességük elvesztésével, s ezt igyekeznek pótolni újságírók, elsősorban televíziós műsorvezetők ismertségével. Másrészt ezzel a jelöltválasztással azt is jelzik, hogy megvetik saját tagjaikat. Azzal büszkélkednek, hogy többezres tagságuk van, mégsem közülük választanak. Harmadrészt nincsenek komoly, a közérdeket szolgáló, azt figyelembe vevő feltételeik a listák alakításánál, csak az önérdek vagy a klientúra érdekei diktálnak” – hangsúlyozta a Román Közszolgálati Televízió (TVR) temesvári stúdiójának volt igazgatója. Brândușa Armanca szerint
„Ez téves megközelítés. A médiaszerepléseket a médiumok tulajdonosai és a pártok anyagi jellegű megállapodásai szabályozzák, a kapcsolatok önmagában nem segítenek” – nyomatékosította a médiaszakértő, volt egyetemi oktató, aki tudni véli, hogy az Antena 3 alkalmazottjának felkerülése a PSD listájára egy részben gazdasági jellegű megegyezés része a szociáldemokraták és Dan Voiculescu sajtómogul között. Brândușa Armanca úgy véli, Cozmin Gușă, a Realitatea hírtelevízió többségi részvényese is csak akkor fogja kiemelten szerepeltetni Rareș Bogdant, ha valamiféle anyagi előnye származik a PNL-től.
Ami a politikából a médiába való visszatérést illeti, a szakértő szerint
De a román médiában is hasonló a helyzet, főleg a közszolgálati csatornáknál – egészítette ki mondanivalóját Brândușa Armanca. Szerinte ezek a médiába visszakerült egykori újságírók magukkal hozzák a politika mérgezett levegőjét, s sok esetben az általuk korábban szolgált politikai érdekeknek vetik alá az érintett kiadványokat, televíziókat. A volt televíziós újságíró ennél is veszélyesebbnek tartja egyes politikailag jól körülhatárolt ügynökök jelenlétét (esetenként titkosszolgálatok által is beszervezettekét), akik újságíróként vagy elemzőként szerepelnek, de valójában hazugságokkal mérgezik a médiafogyasztókat, félretájékoztatnak, naponta manipulálnak.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
szóljon hozzá!