Ilie Bolojan prioritásának tekinti az állami vállalati vezetők „arcátlan” bérének korrigálását
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
A politikai klientúrák eltűrése vezetett egyes állami vállalatok vezetőinek arcátlanul magas fizetéséhez – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő csütörtök este egy televíziós interjúban.
2025. július 04., 10:012025. július 04., 10:01
2025. július 04., 11:202025. július 04., 11:20
Az Antena3 hírtelevízió műsorában a miniszterelnököt arról kérdezték, hogy a nyugdíjasok megadóztatása helyett miért nem néhány veszteséges állami vállalat igazgatójának 30 ezer lejes fizetését csökkentette a kormány.
Ilie Bolojan úgy fogalmazott, nem akar általánosítani, de az elmúlt években számos állami vállalat igazgatótanácsába politikai alapon kerültek be emberek.
– idézte szavait az Agerpres hírügynökség. Hozzátette: miután megvetették a lábukat, ezek az emberek légből kapott teljesítménykritériumok alapján bónuszokat kaptak akkor is, ha a vállalat veszteséges volt, a privilégiumaikat pedig bebetonozták a kollektív munkaszerződésekben.
A kormányfő elmondta, hogy „második lépésként” ezek a vállalatvezetők elkezdték növelni a fizetésüket: 12 ezer lejről indultak, és három hónap múlva rájöttek, hogy fel kell zárkózniuk a magánszférában tevékenykedő menedzserek juttatásaihoz, és 50 ezer lejes bért szavaztattak meg maguknak. Bolojan szerint ez történt például az Otopeni repülőteret működtető vállalatnál is.
Jelezte egyúttal: át kell világítani az összes állami intézményt és hatóságot, mert csak így lehet kiszűrni a pazarlásokat. Példaként említette, hogy
Bolojan elmondta azt is, hogy működik a kormánynál egy úgynevezett intézményi reziliencia szolgálat, ahol 13-an dolgoznak, és az alkalmazottak nem tudták neki elmagyarázni, hogy voltaképp mi a munkájuk.
– jelentette ki Bolojan.
Szerinte az sincs rendben, hogy miközben a közszférában sokan lazsálnak, a magánszféra munkaerőhiánnyal küszködik. De hangsúlyozta, hogy a közszférát nem szabad démonizálni, mert azért ebben az ágazatban sokan jól végzik a munkájukat.
Bolojan a televíziós interjúban beszélt ugyanakkor arról is, hogy a régióban és az Európai Unióban Románia fizeti a legmagasabb kamatokat a hitelekért: egy olyan háztartáshoz hasonlította az országot, amelyik 30 százalékkal többet költ a jövedelménél, ezért kölcsönökhöz fordul.
– magyarázta, hozzátéve, hogy Romániának nagyon sokba kerül a költségvetési hiány finanszírozása, mert a régióban és az Európai Unióban is a legmagasabb kamatokat fizeti a hitelekért.
Ilie Bolojan kormányfő, egyben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szombaton kijelentette, hogy az évek során felhalmozott igazságtalanságok kijavítására készül a kormány.
Bolojan elmondta, a hitelezők évek óta figyelmeztetik Romániát, hogy nagy bajban van, és fennáll a veszélye annak, hogy nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket és a kamatokat. A bukaresti döntéshozók megígérték, hogy változtatnak a költségvetési politikájukon, de ezt a kitűzött határidőre nem tették meg. Ennek következtében romlott a pénzpiacok bizalma Romániában, és a kockázatok miatt emeltek a kamatokon.
„Csak akkor fogunk olcsóbban hitelhez jutni, ha bizonyítani tudjuk, hogy képesek vagyunk törleszteni” – szögezte le a kormányfő.
A kormányfő Ciolacunak arra a szerdai kijelentésére reagált, miszerint a román gazdaság nem omlott össze, és 'az elvakult' megszorítások nem csökkentik, hanem növelik a költségvetési hiányt. A volt miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy az adóreform a korábbi jobboldali kormány által kidolgozott helyreállítási terv egyik vállalása.
„Ha valóban minden szép és jó, akkor miért fizetjük a legmagasabb kamatokat az Európai Unióban, miért van a legnagyobb deficitünk, és miért vagyunk olyan helyzetben, mint most?” – tette fel a kérdést Bolojan.
Rámutatott arra, hogy az elmúlt években Románia számos területen előrelépett, felzárkózott az Európai Unióhoz, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy „a jelenlegi helyzethez több éven keresztül hozott kormányzati döntések vezettek”. Ezért szerinte a mostani koalíciónak az a dolga, hogy ne kövesse el az előző kormányok hibáit.
– jelentette ki Bolojan.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt öt év miniszterelnökei tartoznak-e bocsánatkéréssel, azt válaszolta, hogy mindenki azt teszi, amit helyesnek tart.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Nem jutottak dűlőre a bukaresti koalíciós pártok a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő vasárnap kijelentette, hogy csak a parlamenti pártokkal való megállapodást követően hozza nyilvánosságra a hírszerző szolgálatok élére jelölendő személyek nevét.
Az ügyfélszolgálat felfüggesztésével tiltakoznak hétfőtől a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen a közigazgatásban dolgozók.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a magánszemélyek számára szóló roncsautóprogram legkésőbb szeptember végén elindul. A program teljes költségvetése 200 millió lej.
Nem fog nőni a földgáz ára a télen és ezáltal a gázszámlák összege sem – nyilatkozta péntek este Bogdan Gruia Ivan energiaügyi miniszter.
Hétfőn 19 órától tartják a képviselőház és a szenátus együttes ülését, amelyen az Ilie Bolojan vezette kormány felelősséget vállal a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt öt törvénytervezetért.
Elfogták azt a férfit, aki a gyanú szerint megölte hároméves mostohafiát a Bukarest melletti Otopeni városban. A férfi több mint 13 órán keresztül barikádozta el magát lakásában, a rendőrök folyamatosan tárgyaltak vele.
Nem állítja le hétfőtől a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) és Transferoviar többtucatnyi vonatjáratának közlekedését a vasúti infrastruktúrát kezelő CFR SA.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes mértékben támogatja a szükséges reformokat, valamint a kiváltságok és a szinekúrák megszüntetését.
A Bolojan-kormány pénteken délután elfogadta a második deficitcsökkentő csomagot. Néhány hetes késlekedés után a kabinet úgy döntött, hogy a tervezett intézkedéseket hat külön törvénytervezetbe osztja.
szóljon hozzá!