
Az 1989-es forradalom ügyét egyszer és mindenkora tisztázni kellene végre – jelentette ki Petre Roman, a forradalom utáni első miniszterelnök azt követően, hogy a legfőbbb ügyészség szerdán bejelentette: emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiterjesztették a nyomozást az 1989. december 22-e után hatalomra került katonai és politikai vezetőkre is.
2016. november 03., 19:482016. november 03., 19:48
„Jelenleg nincs mit kommentálnom, nincs mit mondanom. Ez egy olyan téma, amely természetesen megérdemelné, hogy egyszer és mindenkorra tisztázódjon, hogy ne lebegjen minden fölött a gyanú árnyéka. (…) A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa volt az új vezetés, amelyben mindenféle ember volt. Mit kellett volna tenni? Nem világos. De ezt a témát végre mindenképp tisztázni kell” – fogalmazott Petre Roman.
A politikus hozzátette, bármikor hajlandó vallomást tenni az ügyészségen a témában, egyben azt tanácsolja az ügyészeknek, hallgassák meg a forradalom ügyét vizsgáló parlamenti bizottságok meghallgatásain készült felvételeket, amelyeken mintegy másfél-két órán keresztül beszélt. Álláspontja szerint a többek között Sergiu Nicolaescut is soraikban tudó bizottságok meghallgatásai „helyes” eredményt hoztak, amelyet most az ügyészeknek csupán át kell venniük.
Mint arról beszámoltunk, a legfőbb ügyészség katonai ügyészségének közleménye szerint a dossziéban található iratokból kiderül: az 1989. december 22-e után hatalomra került politikai és katonai vezetés számos személy megöléséhez, megsebesítéséhez, fizikai és pszichikai károsodásához, valamint szabadságától való megfosztásához járult hozzá, ami kimeríti a büntető törvénykönyv emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó cikkelyeit. Az ügyészség szerint a vádak ilyetén kiterjesztését az is indokolja, hogy számos településen történtek áldozatokat követelő fegyveres incidensek, ami az előre megtervezettségre utalhat.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Viharos időjárásra figyelmeztető első- (sárga) és másodfokú (narancssárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Azok a diákok, akik szerdán nem tudtak 9 óráig megérkezni az érettségi szaknak megfelelő kötelező vizsgájára, 13 órától tehetik le a vizsgát – nyilatkozta Sorin Ion oktatási államtitkár az Edupedu.ro tanügyi szakportálnak.
Húsz megye 60 településén és Bukarestben okozott károkat a kedd éjszakai vihar – közölte szerda reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
szóljon hozzá!