
Fotó: Agerpres
A posztot közel két éve betöltő RMDSZ-es politikus azzal indokolta a kormányfőhöz hétfőn este eljuttatott döntését, hogy a közel 116 ezer lejes évi fizetéséről a sajtóban megjelent információk révén nem kíván ártani az általa két éve irányított intézmény hírnevének. Olosz emellett egy héttel ezelőtt letett képviselői esküjével magyarázta lemondását, holott néhány napja leszögezte: mindkét tisztségét megőrzi.
„A sajtóhírekkel ellentétben sem saját, sem munkatársaim fizetése nem éri el a havi 50 ezer eurót, sőt a hatóság alkalmazottainak jövedelme a prémiumokkal, pótlékokkal és juttatásokkal együtt a meglebegtetett összegekhez képes mintegy hússzor kisebbek” – szerepel Olosz Gergely hétfőn este közzétett nyilatkozatában. A sepsiszentgyörgyi közgazdász-politikus szerint a magas rangú köztisztviselők bérezéséről szóló médiakampány nem csupán egy személy vagy egy csoport ellen irányul, hanem valójában az ANRE, valamint a nemzetgazdaság stabilitását befolyásolja. Olosz már csak azért is tekinti becsületbeli ügyének a távozást, mivel szerinte az energiaszabályozó hatósággal kapcsolatos „spekulációk” egybeesnek az ANRE nemrég hozott, a földgáz árának szinten tartásáról szóló döntésével. Mint ismeretes, az ANRE alkalmazottainak bérezéséről szóló cikksorozatában a Gardianul napilap feltárta, hogy a kormánynak alárendelt hatóság topmenedzserei és igazgatói évente több tízezer eurós bérkiegészítő juttatásokban részesülnek. Noha a bukaresti lap állításai több helyen pontatlanok, tény, hogy az intézmény tavaly 52 millió lejt fordított személyzete javadalmazására, az ugyanerre szánt idei költségkeret pedig 38 millió lej. Vagyonnyilatkozata szerint Olosz – aki a novemberi választásokon felső-háromszéki választókerületben indul – tavaly 115 449 lejt keresett az ANRE elnökeként, más állami vállalatok vezetőségi tagjaként pedig további 22 ezret. Tegnap egyébként a kormány maratoni ülése közben Călin Popescu-Tăriceanu megerősítette: aznap hatályba lépett rendelete értelmében a közintézmények vezetőinek havi illetménye egyenértékű az államtitkárokéval (bruttó 6600 lej), miközben az önálló ügyvitelű vállalatok és az állami részesedéssel bíró társaságok menedzsereinek fizetését az intézmény teljesítményével arányosan szabják meg. „Noha a kormányügynökség-vezetők bére kapcsán számos pontatlanság kapott nyilvánosságot, el kell ismerni, hogy ezek a javadalmazások eltúlzottak a román gazdaság és a társadalom tűrőképességéhez képest” – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve: számos, sikeresnek egyáltalán nem mondható állami vállalatnál maga is tapasztalt a magánszférához képest sokkal magasabb bérezést. Tăriceanu egyúttal közölte azt is: az államtitkárok és más közalkalmazottak a jövőben csupán egyetlen kormányügynökség vagy –hatóság igazgatótanácsában foglalhatnak helyet. Az eddigi gyakorlat szerint a kormánytisztviselők korlátlan számú igazgatótanácsban vagy részvényesi közgyűlésben lehettek jelen, ezáltal például Eugen Orlando Teodorovici és Elena Dascălu, a pénzügyminisztérium államtitkárainak tavalyi bére elérte a 141, illetve 113 ezer eurót. Az RMDSZ kormánytagjai közül Tánczos Barna 2007-ben 31 ezer lejes szállításügyi államtitkári fizetését 26 ezer, négy állami vállalat vezető testületének tagjaként kapott illetménnyel toldotta meg.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.