Okkult erők bábjának nevezte Jonannist a szenátus elnöke

A szenátusi elnök - Románia második legfőbb közméltósága, akinek az államfő akadályoztatása vagy felfüggesztése esetén át kell vennie annak hatáskörét - válaszában leszögezte: az ellene „koholt vádak” alapján tavaly indított büntetőper nem kiváltója, hanem következménye annak, hogy immár három éve következetesen szót emel az ügyészség és titkosszolgálatok összefonódása ellen.

Tăriceanu korábban is célozgatott arra, hogy a „párhuzamos állam” szerinte az államfő szolgálatában áll, most azonban nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a „párhuzamos állam” döntötte el 2014-ben az elnökválasztás kimenetelét, és Johannist a szálakat háttérből húzogató háttérhatalom tette meg elnöknek azért, hogy "okkult terveit" kiszolgálja.

Nem. Azért esett önre a párhuzamos állam választása, mert zsarolható és könnyen befolyásolható” - írta Tăriceanu.

Szerinte az államfőről bebizonyosodott, hogy polgármesteri mandátuma idején okirathamisítással és csalással szerzett meg értékes nagyszebeni ingatlanokat, tehát rá is ugyanúgy illik az a „bűnöző” jelző, amit egyébként - a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző - Johannis előszeretettel használ politikai ellenfeleire.

Tăriceanu szerint a „párhuzamos állam” visszaéléseiről számos részletet hoztak nyilvánosságra a parlamenti különbizottságok által kihallgatott, a rendszer működését belülről ismerő tanúk, az államfő mégsem lépett fel ez ellen, pedig a legfelsőbb védelmi tanács vezetőjeként kötelessége lett volna.

A szenátus elnöke kifejezte meggyőződését, hogy Johannis a „párhuzamos állam” kiszolgálója, amelynek támogatása nélkül nem maradhatna a politikában. Sorait azzal zárta, hogy minden megfélemlítési kísérlet ellenére tovább fog harcolni a demokratikusan választott tisztségviselők hatalmát elbitorló „párhuzamos állam” lebontása, módszereinek leleplezése érdekében.