2010. október 13., 08:152010. október 13., 08:15
A nagyobbik kormánypárt szenátusi frakcióvezetője, Cristian Rădulescu arra hivatkozva kérte a sürgősségi vitát, valamint azt, hogy a munkaügyi bizottság egy héten belül elkészítse a tervezetről szóló jelentést, hogy csupán egyetlen, a női nyugdíjkorhatárt 65 éves korban rögzítő cikkely módosításáról van szó.
Az ellenzéki pártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – viszont három hétben határozták meg a jelentés elkészültének határidejét, amit a PDL úgy értékel, hogy az ellenzék meg kívánja őrizni a képviselők nyugdíj-privilégiumait. Rădulescu leszögezte: pártja közvetlenül a felsőházban is kérni fogja a sürgősségi vitát.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő csütörtökön küldte vissza a parlamentnek a már elfogadott nyugdíjtörvényt, arra hivatkozva, hogy méltánytalan, ha 2030-ra a nők nyugdíjkorhatárát is a férfiakéval azonos szintre, 65 évre emelik, és azt javasolta, hogy azt 63 évben állapítsák meg. Mindez jelentős pálfordulásnak tekinthető annak fényében, hogy az államfő néhány héttel ezelőtt még arról beszélt: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval megkötött hitelmegállapodás egyik feltétele, hogy a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára egységesen 65 évre emelkedjék, ezért abból nem lehet engedni.
| A kormánykoalíció tagjai hétfőn este arról döntöttek, hogy kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita kiiktatásával fogadják el az oktatási és a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt – tudta meg a Mediafax hírügynökség kormányközeli forrásokból. Az oktatási törvény elfogadásának körülményeiről Emil Boc kormányfő szerint tegnap délutáni ülésén már döntött is, a bértörvényről jövő heti ülésén egyeztet majd a kabinet. Boc elmondta: a képviselőház által elfogadott változatot támogatják, de megvizsgálják a további módosító indítványokat is. Közölte, azért döntöttek a felelősségvállalás mellett, mert a parlamentben elakadt jogszabály elfogadásának további halogatása károsan érintené az oktatási rendszert. Nevük elhallgatását kérő források szerint ez azt jelzi, hogy a kormány rendkívüli mértékben bízik a parlamenti többség támogatásában, hiszen két lehetőséget is biztosít az ellenzéknek a bizalmatlansági indítvány benyújtására. (A kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy elmarad a törvénytervezet parlamenti vitája, ám az ellenzéknek módjában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt a parlament elutasítja,, a beterjesztett törvényjavaslat elfogadottnak minősül). A kormány azért bízik magában, mert úgy véli, az ellenzék a jelenlegi súlyos helyzetben nem kíván kormányra lépni, a bizalmatlansági indítványok benyújtása csupán imázsépítő lépés lenne. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nevű érdek-képviseleti tömb egyébként tegnap bejelentette: törvénytelennek tekintik a felelősségvállalást. |
Az ellenzék ugyanakkor úgy véli, az államfő így próbálja orvosolni azt a helyzetet, hogy a jogszabályt a képviselőház csalással fogadta el. A törvény megszavazásához ugyanis 167 fős abszolút többségre lett volna szükség, ám az ülésteremben kevesebb mint száz kormánypárti honatya volt jelen.
Roberta Anastase házelnök ennek ellenére a kézfelemeléssel történt szavazást követően azt állapította meg, hogy megvolt a jogszabály elfogadásához szükséges többség. Az ellenzék ezért a házelnök lemondását követeli, és fel is jelentette őt.
Az alkotmány egyébként nem állapít meg határidőt arra nézve, hogy az államfő által viszszaküldött törvényeket meddig kell újratárgyalni. A házszabály annyit rögzít, hogy egy hónapon belül napirendre kell tűzni a visszaküldött jogszabályt. Ezt követően 45 nap áll rendelkezésre a törvény elfogadására, ha pedig ezen időtartam alatt nem kerül megvitatásra, akkor úgy tekintendő, hogy a felsőház hallgatólagosan elfogadta azt, és a jogszabályt továbbítani kell az alsóháznak, amely a nyugdíjtörvény ügyében a döntő kamara.
A szenátus házbizottsága egyébként tegnap felkérte a jogi bizottságot, hogy vizsgálja meg: lehetőség van-e arra, hogy az államfő által kifogásolt cikkelyen kívül a törvény más paragrafusait is újratárgyalják. Az ellenzék többek között a nők nyugdíjhozzájárulás-fizetési időszakára, a férfiak nyugdíjkorhatárára, a nyugdíjpont és a különleges nyugdíjak kiszámítására vonatkozó részeket tárgyalná újra.
Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke kifejtette: az ellenzék tudatában van annak, hogy október 20-án az országba érkezik az IMF küldöttsége, hogy megvizsgálja, teljesültek-e a hitelmegállapodás feltételei, de álláspontjuk szerint csak a törvény elfogadásának ténye, nem a jogszabály tartalma képezte a további hitelrészletek folyósításának feltételét. A nyugdíjasszervezetek egyébként azt követelik, hogy a nyugdíjakat ne az infláció és a bruttó átlagbér alapján számolják ki, csupán a bruttó átlagbér növekedését vegyék figyelembe, ellenkező esetben a nyugdíjak veszítenek értékükből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok