
A caracali gyilkosságok gyanúsítottját, Gheorghe Dincát Alexandra Măceşanu és Luiza Melencu meggyilkolása miatt állítják bíróság elé.
Fotó: Nicolae Badea/Agerpres
Nyolc vádpontban is vádat emelt szerdán a szervezett bűnözés elleni ügyészség a caracali Gheorghe Dincă ellen, akit két lány elrablásával és meggyilkolásával vádolnak.
2020. január 15., 17:202020. január 15., 17:20
2020. január 15., 18:102020. január 15., 18:10
Vádat emelt szerdán a a Szervezettbűnözés- és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) Gheorghe Dincă, a caracali gyilkosságok feltételezett elkövetője ellen, miután Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész megerősítette, hogy lezárult a nyomozás az ügyében.
Ugyanakkor vádat emelnek Dincă bűntársa, Ștefan Risipiceanu ellen nemi erőszak elkövetésének gyanújával.
Emellett in rem (a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgáló) eljárást indítottak emberölésben való bűnrészesség, valamint embercsempészésben és kiskorú csempészésében való bűnrészesség ügyében.
A caracali gyilkosságok gyanúsítottját, Gheorghe Dincát Alexandra Măceşanu és Luiza Melencu meggyilkolása miatt állítják bíróság elé. A nyomozás elején Gheorghe Dincă bevallotta, hogy 2019. július 25-én megölte a korábban általa elrabolt, 15 éves Alexandra Măceşanut, amikor rajtakapta, hogy telefonján a 112-es segélyhívószámot próbálta hívni; ezt követően a háza udvarában lévő hordóban elégette a lány testét.
Dincă azt is állította, hogy meggyilkolt egy másik lányt is, az áprilisban eltűnt, 18 éves Luiza Melencut, és testének maradványait a Caracal közelében lévő erdő szélére dobta ki. Nemrég ezt a vallomását megváltoztatta,
Mint ismeretes, a caracali ügy hatalmas közfelháborodást keltett tavaly nyáron, miután kiderült, hogy Dincă második áldozata, a júliusban elrabolt 15 éves Alexandra hiába hívta többször is a 112-es segélyhívószámot, a rendőrök nem hittek neki, kioktatták, a hatóságok nem voltak képesek idejében azonosítani a hívás helyét, és közbelépni, hogy megmentsék az életét.
Az ügy miatt először a rendőrség országos és Olt megyei parancsnokát menesztették tisztségéből, később lemondott a segélyhívót működtető különleges távközlési szolgálat (STS) vezetője és a belügyminiszter. Az oktatási miniszter is belebukott a botrányba, miután egy érzéketlen, az áldozatot hibáztató megjegyzése miatt a román kormányt tavaly nyáron vezető Viorica Dăncilă akkori miniszterelnök leváltotta tisztségéből.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
szóljon hozzá!