Nicuşor Dan: a megszorítások csak ideiglenesek, hiba volt túl nagy összegű nyugdíjat adni a bíráknak

Annak kapcsán, hogy a kormány miért nem az egyes kategóriák előjogainak megnyirbálásával kezdte a kiigazításokat, kifejtette: a pénzügyi piacokat szorította az idő.

Emlékeztetett: az áfa kérdésében a kormány beiktatásakor azt vállalta, hogy az nem emelkedik.

„Ahhoz, hogy Románia áfaemelés nélkül vészelje át ezt az időszakot, egy intézkedéscsomagra volt szükség az Európai Bizottsággal, a hitelminősítő intézetekkel, és ez az intézkedést most nem lehetett meglépni” – jegyezte meg,

Kifejtette, a második megszorítócsomagban a bírák speciális nyugdíjával is foglalkoznak.

– mutatott rá az elnök.

Emlékeztetett: a bírákról szóló törvényben van egy átmeneti rendelkezés, amely kimondja, hogy azok, akik ebben a pillanatban teljesítik a nyugdíjba vonulási feltételt, megtartják a törvény által biztosított jogaikat, ha később nyugdíjba mennek.

„Ez az átmeneti rendelkezés a bírákról szóló törvény módosításában is megmarad. Mindazoknak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, nem kellene elsietniük a rendszerből való kilépést – közölte az államfő.

Bejelentette, hogy viszonylag rövid időn belül új igazgatót fog jelölni a Románia Hírszerző Szolgálat élére.

Az államfő elmondta, hogy a jelölt nevesítését a parlament következő rendkívüli ülésszakára időzíti.

Az államfő elmondta, hogy az első forduló előtt 20,5 millió lejes kampánykiadása volt, amelyhez 111 személy összesen 20,2 millió lej kölcsönnel járult hozzá; a második forduló előtt 40,5 millió lejt költött, amiből 38,5 milliót kölcsönbe kapott 239 támogatójától. Ezeket az összegeket visszaigényeli az Állandó Választási Hatóságtól.

Beszámolt arról is, hogy az előkampányban 9,5 millió lej adományt kapott, amiből 7 milliót költött el. A 9,5 lejből 6,5 millió lej 5 ezer euró alatti adományokból állt össze – részletezte a sajtótájékoztatón.

Arról is beszélt, hogy

Az államfő becslései szerint a jogszabály kidolgozása egy-másfél évet vesz igénybe, és 'az indokolt pótlékokat' is magában foglalja majd.

Nicușor Dan hozzátette, a kormány ezen a téren is drasztikus intézkedésekre kényszerült, mert szorította az idő, nem volt lehetősége a mérlegelésre.

Arra is kitért, hogy a diplomáciai testület összes tagjának a tevékenységét ki fogja értékelni a külügyminisztérium.

Az államfő szerint a hat-hét hónappal ezelőtt feszültségekkel terhelt román-amerikai kapcsolatok mára már normalizálódtak.

Az államfő elmagyarázta: azért támadta meg az alkotmánybíróságon a Silviu Vexler képviselő által kezdeményezett törvénymódosítást, mert sérti az uniós irányelveket.

Emlékeztetett arra, hogy a hivatalba lépésétől 40-50 törvényt hirdetett ki, és kettőt küldött az alkotmánybíróságra. Silviu Vexler tervezetét azért, mert több rendelkezése értelmezhető. Nicușor Dan egy példát is mondott a sajtótájékoztatón.

Szerinte a törvénymódosítás alapján börtönre kellene ítélni annak a fogarasi egyesületnek az alapítóit is, amelyik a Fogarasi-havasokban aktív antikommunista fegyveres ellenállás második világháború utáni tevékenységét népszerűsíti.
„Az ellenállás tagjai között voltak egykori legionáriusok is. A kérdés az, hogy ez az egyesület legionárius-e vagy sem? Mert a törvény ezt nem mondja meg nekünk. Ha pedig legionárius, akkor az egyesület tagjainak börtönbe kell kerülniük vagy sem? Mert a törvény szerint a legionárius jellegű egyesületek alapítóit börtönre kell ítélni. Szerintem nem kell őket börtönre ítélni, mert legitim (...) az antikommunista ellenállás népszerűsítése” – magyarázta Nicușor Dan.

Az államfő július 10-én támadta meg az alkotmánybíróságon a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvény ellen, amelyet a múlt hónapban fogadott el a parlament. Nicușor Dan beadványa szerint a jogszabály elfogadásának módja és néhány előírása is sérti az alkotmányt.

Az államfő lépésére reagálva a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler bejelentette, hogy visszaadja állami kitüntetését.

Az elnököt arról faggatták az újságírók, hogyan kommentálja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nyílt levelében megfogalmazott vádakat, amelyek szerint a bírák nyugdíjazásáról, illetve kinevezéséről szóló elnöki rendeletek aláírásának késése negatívan hat a bíróságok tevékenységére.

Nicușor Dan válaszában rámutatott: a CSM „rossz célpontot választott”, mert a testületnek inkább partnernek kellene őt tekintenie, hiszen gyakran járt a tárgyalótermekben, és tudatában van annak, hogy a bírósági alkalmazottak sok esetben túlterheltek, sokan szombaton és vasárnap is bemennek dolgozni. Elmondása szerint

„Napok kérdése, és aláírom a rendeleteket” – tette hozzá.

A CSM július 7-én nyílt levélben fordult Nicușor Danhoz, amiért nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

A testület szerint az elnöki hivatal nem indokolta meg az eljárás késleltetését. Mint hangsúlyozták, a jelenlegi „példátlan helyzet” negatív hatással lesz a bíróságok és törvényszékek működésére, ezért az eljárások lezárására kérték az államfőt.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács ugyanakkor intézményi támogatást kért Radu Marinescu igazságügyi minisztertől a helyzet mielőbbi megoldásáért.

Az államfő ezt azzal magyarázta, hogy két intézmény vezetői nem súlyoznak a bűncselekmények típusai szerint és az erőforrásokat sem ezeknek megfelelően osztják el. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a DNA főügyészének és a legfőbb ügyésznek is lejár a mandátuma hat-hét hónap múlva, ezért nem kívánja erőltetni a leváltásukat.

Elmondta azt is, hogy közvetlenül a kormány megalakulása után tárgyalásokat kezdeményezett az igazságügyi szereplőkkel, és az egyeztetéseket folytatni kívánja.