
Fotó: Boda L Gergely
A romániai sajtó nem tölti be alapvető szerepét, gyakran válik bizonyos kereskedelmi és politikai érdekek szócsövévé, áthágva a pontos, kiegyensúlyozott és teljes körű tájékoztatás elvét - derül ki egy jelentésből.
2017. május 27., 12:212017. május 27., 12:21
A médiapluralizmusra leselkedő kockázatok az Európai Unióban és ezen kívül (MPM) című jelentés szerint - amelyet a Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központ készített az Európai Unió támogatásával - a romániai médiapiacot a televíziók uralják. Az Agerpres által ismertetett jelentés arra is rámutat, hogy az utóbbi időben nőtt az internethasználat, a nyomtatott sajtó olvasottsága azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, részesedése a médiapiac mindössze 13 százalékára tehető.
A gazdasági válság miatt drasztikusan visszaesett a reklámbevételektől nagymértékben függő újságok példányszáma, az előfizetésekből pedig igen korlátozott bevételre tesznek szert.
A jelentésben a médiapluralizmus és a sajtószabadság kockázati indexét négy fő tematika mentén vizsgálták: az alapvédettség, a piaci pluralizmus, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Minden tematikát mutatók írnak le, ezeket egy 0-tól 100%-ig terjedő skálán helyezik el. Alacsony kockázatot jelent a 0% és 33% közötti érték, közepest a 33% és 66% közötti, és magas kockázatot mutat a 66% és 100% közötti érték.
Ami az alapvédettséget illeti a romániai törvényi előírások „viszonylag biztos” keretet adnak, a kockázati index 34%. Ebben a kategóriában a kockázatot növelő tényező, hogy a vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák következetesen. A jelentés szerint ezen problémák nagy részét a gazdasági-társadalmi körülmények és az állami intézmények strukturális problémái gerjesztik.
Fotó: Kristó Róbert
A piaci pluralizmusra vonatkozó mutatók a médiatulajdon átláthatóságát minősítik, amelynek Romániában közepes (50%) a kockázati indexe. Ezen belül a jelentés szerint magas kockázati indexet (72%) generál az a körülmény, hogy nem létezik megfelelő jogszabálykeret a médiatulajdon koncentrálásának korlátozására. Még ennél is magasabb kockázati indexet (79%) okoz, hogy a tulajdonosi csoportok kereskedelmi szempontok szerint befolyásolják a tartalmat.
Közepes kockázat indexet (65%) kapott a politikai függetlenség, amelynek mutatói azt vizsgálják, hogy léteznek-e, és ha igen, mennyire hatékonyak a médiumok politikai ellenőrzését gátló mechanizmusok. Ezek a mutatók ugyanakkor azt is vizsgálják, hogy szavatolt-e a médiumok kiadói függetlensége.
Ennek okai a jogszabályi keretre, a médiapiac rendellenességeire és az állami intézmények részrehajlására vezethetők vissza. A kategória mutatói közül háromnak a kockázati indexe 80% fölött van: a médiumok politikai ellenőrzése (88%), a kiadói függetlenség (81%) és a közmédiumok irányítása és finanszírozása (92%). Az összes közül ebben a kategóriában van a legtöbb magas kockázati értékű mutató.
A társadalmi befogadás kockázati indexét 54%-ra becsülték. A társadalmi befogadás mutatói arra vonatkoznak, hogy milyen mértékben férnek hozzá a médiatermékekhez a különböző társadalmi csoportok. A kisebbségekre, illetve a nőkre vonatkozó index közepes (38%). A nemek közötti egyenlőtlenség jól érezhető a hírek tartalmában, valamint a közmédiumokban elfoglalt vezető tisztségek számát illetően is, ahol a nők erősen alulreprezentáltak (a hírszerkesztés az egyetlen olyan terület, ahol a nők száma meghaladja a férfiakét).
Magasabb kockázati indexet regisztráltak a fogyatékkal élőknek a médiatermékekhez való hozzáférését illetően (63%), mely területen a jogszabályi keretnek jelentős hiányosságai vannak, illetve a jelbeszéddel vagy a feliratozással való párhuzamos kommunikációt illetően. Az alacsony szintű digitális kompetenciák, valamint a korlátozott internet-hozzáférés okozza a médiakompetencia magas (81%) kockázati indexét.
A jelentés következtetései szerint
Ezt felerősíti a kiadói függetlenséget szavatoló intézményes háttér hiánya, mind a főszerkesztők, mind az újságírók nagyobb csoportjai tekintetében. A létező etikai kódexek nem kötelező jellegűek, és a közmédia alkalmazottjait leszámítva az újságírók jelentős többsége nem tagja aktív szakmai szervezetnek vagy szakszervezetnek, amelyek általában gyengén képviseltetik magukat.
Ez a tény tovább bátorítja a tulajdonosokat, hogy mögöttes céllal birtokoljanak médiumokat, amelyekkel különböző politikai, gazdasági előnyökhöz juthatnak - mutat rá a jelentés.
Az MPM a médiapluralizmusra leselkedő lehetséges kockázatok azonosítására kifejlesztett kutatási eszköz az Európai Unió országaiban. A jelentés, amelynek összeállítását az Európai Egyetemi Intézet Médiapluralizmusért és Sajtószabadságért Központja által felajánlott vissza nem térítendő támogatásából finanszírozták, az Európai Unió 28 országán kívül kiterjed Törökországra és Montenegróra is.
A kutatáshoz 2016 májusa és októbere között gyűjtötték az adatokat, egységes kérdőív alapján. Az eredményeket 2017. május 15-én tették közzé. Minden országban külön szakértői csoport gondoskodott a végeredmények pontosságáról.
A Declic Közösség szerdán több mint 62 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben az elektronikus cigaretták használatának betiltását sürgetik valamennyi zárt légterű nyilvános helyeken.
Tulcea megye északi részének lakóit szerdán kora este újabb Ro-Alert riasztásban figyelmeztették drónmaradványok esetleges becsapódására az orosz–ukrán háború miatt.
A szélsőségesen nacionalista ellenzéki párt kezdeményezése többek között a magyar jelöltek megválasztása ellen irányul.
A képviselőház által szerdán döntő házként elfogadott törvénytervezet szerint a szexuális agresszióért vagy kizsákmányolásért elítélt személyek nem dolgozhatnak iskolákban, kórházakban, idősotthonokban, szociális, testnevelési és sportközpontokban.
Slatina polgármestere a szerencsejátékok működését betiltó határozattervezetet készül benyújtani a városi tanács elé.
A Romániai Bírók Országos Szövetsége (UNJR) arra kéri Nicuşor Dan elnököt, hogy küldje vissza a parlamentnek felülvizsgálatra a bírói és ügyészi nyugdíjak csökkentésére vonatkozó törvénymódosítást.
A tanügyi szakszervezetek az államelnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota elé vonultak tiltakozni szerdán.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Petrișor Peiu szerdán egyszerű indítványt nyújtott be a szenátusban Demeter András RMDSZ-es kulturális miniszter ellen – adta hírül az Agerpres.
A bukaresti kormány által kedd este elfogadott, a romániai közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetésére vonatkozó reform tervezete számos módosítást tartalmaz az autóvezetők számára is.
A kormány egyeztetett az egyetemek képviselőivel a doktori pótlék felére csökkentéséről – jelentette ki kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!