
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése nagy szavazattöbbséggel megerősítette kedden Románia 2020-2024-es időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiáját, amelyet a második elnöki megbízatását tavaly decemberben megkezdő Klaus Iohannis államfő terjesztett a törvényhozás elé. Fejlemény, hogy a dokumentumban a nemzeti kisebbségeket már nem jelölik meg kockázati tényezőként.
2020. június 30., 22:082020. június 30., 22:08
2020. június 30., 22:142020. június 30., 22:14
A NATO-tagországok kollektív védelmére és az ország saját intézményrendszerének megerősítésére alapozó új román védelmi stratégia tágabb összefüggésben a nemzetbiztonság külpolitikai, közrendvédelmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, környezetvédelmi, energetikai és kiberbiztonsági vetületeire is kiterjed. „Romániának meg kell védenie polgárait, bárhol is tartózkodnának, szavatolnia kell biztonságukat, tiszteletben kell tartania jogaikat, intézményeit pedig a polgárok szolgálatába kell állítania. Románia ugyanakkor olyan ország, amely megvédi értékeit, érdekeit, jelképeit, de nemzeti javait és erőforrásait is” – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő, amikor az ország nemzetbiztonsági testülete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) május végén elfogadta a 2020-2024-re szóló védelmi stratégiát.
Ugyanakkor külpolitikája és biztonságpolitikája alappilléreinek tekinti az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnerséget, valamint NATO- és EU-tagságát.
Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő felhívta a figyelmet, hogy a dokumentumban a nemzeti kisebbségeket már nem jelölik meg kockázati tényezőként, mint tették azt a korábbi években, sőt „erőforrásként” határozzák meg. A szövetség éppen ezért megszavazta a stratégiát, bár korántsem találja ideálisnak azt. „A stratégiában az szerepel, hogy Oroszország jelent veszélyt a térségre. Ez annyira erőteljes hangvételű, hogy már szinte hadüzenet” – nyilatkozta a Krónikának Benkő Erika. A parlamenti képviselő hozzátette, a dokumentum szerint prioritás a román nemzeti identitás és a román jogállam megerősítése, és veszélyként határozza meg az illiberális demokráciát.
Benkő Erika parlamenti képviselő
Fotó: Kocsis B. János
A keddi parlamenti szavazás alkalmával a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) bejelentette, hogy nem szavazza meg a stratégiát, mivel az nem sorolja a nemzetbiztonsági kockázatok közé a korrupciót. A bukaresti parlament együttes ülése 311 szavazattal 4 ellenében 38 tartózkodás mellett fogadta el az új román nemzetvédelmi stratégiát.
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
1 hozzászólás