Fotó: Ccr.ro
Nem sérti a román alaptörvényt az a törvénytervezet, amelynek értelmében a törvényhozás határozná meg a parlamenti választások időpontját – állapította meg többszöri halasztás után kedden a bukaresti alkotmánybíróság.
2020. szeptember 29., 15:462020. szeptember 29., 15:46
2020. szeptember 29., 15:532020. szeptember 29., 15:53
A bukaresti képviselőház baloldali többsége július 27-én a koronavírus-járványra hivatkozva fogadott el törvénytervezetet a parlamenti választási törvény módosításáról, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy immár nem a kormány, hanem a parlament hatásköre kiírni a választást. Klaus Iohannis államfő nem hirdette ki a tervezetet, hanem alkotmányossági óvást emelt ellene. A jobboldali elnök szerint sérti a jogbiztonság elvét, és érdekellentétet szül, ha a honatyák – elhúzva a választások kiírását – meghosszabbíthatják saját megbízatásukat.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel hozott keddi határozata legfeljebb erkölcsi elégtétel lehet a parlament baloldali többsége és a tervezetet beterjesztő RMDSZ számára, a választások időpontját illetően azonban már aligha lehet jelentősége. Az alkotmányossági szűrőn kéthónapos késéssel sikeresen túljutott törvénytervezet vitatott előírása szerint ugyanis a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt. Ez további körülményes jogalkotási folyamatot feltételez, amelyre nincs már idő, hiszen a 2016-ban megválasztott parlament mandátuma december 21-én lejár.
A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítottak a román pártok, a baloldali ellenzék azt remélte a voksolás halasztásától, hogy a népszerűtlen járványügyi intézkedések kikezdik a kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségét. Miután egyértelművé vált, hogy a parlament nem tudja idejében kivenni a kormány kezéből a választások kiírásának jogát, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt elfogadott egy másik törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
Egyebek mellett lerövidítették a választási előkészületek időtartamát, felére csökkentették a jelöltállításhoz szükséges támogató aláírások számát, lehetővé tették, hogy a külföldön élő román állampolgároknak két nap áll majd rendelkezésükre leadni voksukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Szeptember közepétől emelkedik a járművezetői engedély, a forgalmi engedély és az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiállításának díja Romániában.
Jelentősen eltér, hogy Románia különböző városaiban mennyit fizetnek a fogyasztók a víz- és a csatornahasználatért. A két szolgáltatás együttes köbméterenkénti ára egyes településeken alig haladja meg a 15 lejt, máshol viszont megközelíti a 26 lejt.
Miközben Nicușor Dan államfő a napokban – várhatóan már kedden – újabb egyeztetést kezd a pártok képviselőivel egy új, teljes jogkörű kormány megalakításáról, a pártok vezetői a saját stratégiájukról egyeztetnek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!