Mikó-ügy: az igazságügyi tárca szerint nincs kár

Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a restitúciós bizottság korábbi elnöke a csütörtöki tárgyalás után elmondta: előreláthatólag csak pénteken tudják meg, hogy a bírák elfogadták-e az egyes bizonyítási elemek újratárgyalására vonatkozó kérésüket. „Ha elfogadják, lehet, hogy nem csak egy tárgyalás következik. Ha viszont nem, akkor októberben már ítélet születhet\" – jelentette ki Markó Attila.

Hozzátette, tanúk meghallgatását kérték, és annak a megállapítását, hogy kinek okoztak kárt a döntésükkel. „A helyi önkormányzat kijelentette, nem károsították meg, az igazságügyi minisztérium is úgy vélte, hogy az állam nem szenvedett el kárt. Károsultnak pedig kell lennie ahhoz, hogy minket károkozással vádolhassanak” – nyilatkozta Markó. A képviselő elmondta, még a per korábbi szakaszában készült az igazságügyi minisztérium ama dokumentuma, amely szerint az állam nem szenvedett kárt a restitúció következtében.

Szerinte a dossziéban levő dokumentumok is egyértelműsítik, hogy kié volt az ingatlan az államosításkor. De mivel a buzăui bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az egyház volt a tulajdonos, újabb bizonyítékokat kívánnak bemutatni. Ezek közül egy, a Román Nemzeti Bank és az iskola közötti hivatalos levélváltást említette, amelyben az iskola vezetősége egy évvel az államosítás előtt tudatja, nincsen bankszámlája, hiszen az egyház fennhatósága alatt működik.

„Ha nincs politikai parancs az ítéletre vonatkozóan, megérzéseim jók is lehetnek, de ha van, nem számít, milyen a hangulat a tárgyalás során” – beszélt a bíróság hozzáállásáról Markó Attila. A visszaszolgáltatási bizottság egykori tagja kifejtette, a buzăui bíróságon végig úgy tűnt, a bírók értik és elfogadják a bizonyítékaikat, végül mégis elmarasztaló ítéletet hoztak.

A peres eljárás újrakezdésére az adott lehetőséget, hogy a képviselők, szenátorok ügyeit csak a legfelsőbb bíróság tárgyalhatja. Miután Markó Attilát sepsiszentgyörgyi képviselőnek választották, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyében indított bűnvádi dosszié mindhárom vádlottjának (Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim) ügye a legfelsőbb bíróság elé került. Mint ismeretes, a buzăui bíróság büntetőperben alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a restitúciós bizottság két tagját, Marosánt és Markót, Climet pedig három év felfüggesztett börtönre. A törvényszék megállapította, a bizottság jogtalanul szolgáltatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mert az közadakozásból épült, ezért elrendelte, hogy a telekkönyvből töröljék az egyház tulajdonjogát, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes kár megtérítésére kötelezte.

Az ügyészség magyar nemzetiségű, sepsiszentgyörgyi érintettek feljelentése alapján emelt vádat a viszszaszolgáltatás ügyében. A vád szerint az iskola soha nem volt tulajdonjogilag a református egyházé, azt a székelyek építették közadakozásból, és az egyház csak felügyelte az iskolában zajló oktatást. Szeptember elsején Sepsiszentgyörgyön nagyszabású tüntetést szerveztek az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek szerint a Mikó-per alapját képezheti egy esetleges újraállamosítási folyamatnak. A magyar kormány értetlenségét fejezte ki a bírósági döntéssel kapcsolatban. Korábban Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester úgy fogalmazott, a buzăui bíróság ítélete két forgatókönyvvel magyarázható: egy hozzá nem értő vagy rosszindulatú bíró hozott egy hibás döntést, ám ez esetben is tetten érhető a politikai felelősség, vagy politikai megrendelésre született, azzal a céllal, hogy megfélemlítsék az erdélyi magyarságot.