Megszavazta a román szenátus hétfőn a gyanúsítottak előzetes letartóztatását nehezítő törvénymódosítást, amelyben a sajtó egy része és több ellenzéki politikus a korrupció elleni harc fékezésének szándékát látja. A törvénymódosítást a képviselőháznak is meg kell még vitatnia.
2015. május 12., 13:132015. május 12., 13:13
A tavaly februárban hatályba lépett új bűntető eljárás szerint egy gyanúsított személyi szabadságát az ítélethozatal előtt akkor korlátozhatják, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „ésszerű a gyanúja\" annak, hogy a terhelt bűncselekményt követett el.
Az ügyész előzetes letartóztatást indítványozhat, ha úgy véli: ezzel megakadályozhatja a terhelt esetleges szökését vagy azt, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. Az őrizetbe vétel 24 órára szól Romániában: ha ez idő alatt a bíró nem dönt az előzetes letartóztatásról, a gyanúsítottat szabadon kell engedni.
A törvénymódosítást kezdeményező három kormánypárti szenátor szerint ez oda vezetett, hogy a kivételesnek szánt intézkedés szabállyá vált. A hétfőn megszavazott új változat szerint már csak „bizonyítható alapos gyanú” esetén rendelhetné el a bíró az előzetes letartóztatást.
Az utóbbi hetekben több romániai politikus – köztük az RMDSZ vezetői – bírálták a tisztségviselők százai ellen előzetes letartóztatást indítványozó korrupcióellenes ügyészséget (DNA), hogy túl sok a „bilincscsörgés”, és a szabadságjogok korlátozásával sérül az ártatlanság vélelme.
A büntető eljárás módosítása miatt több ellenzéki politikus és publicista húzta meg a vészharangot, mondván, hogy a „korrupt politikusok” meg akarják kötni az igazságszolgáltatás kezét. A tervezett módosítások kapcsán pénteken Klaus Johannis államfő is rosszallását fejezte ki, előzőleg pedig az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Németország bukaresti nagykövetsége is jelezte, hogy figyelemmel követik a büntető törvénykönyv és eljárásjog minden módosítását, amely megkérdőjelezheti a jogállamiság érvényesülését.
A hétfői szenátusi szavazás után Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a felsőházban nagy többséggel (88 szavazattal 25 ellenében) fogadták el a módosító indítványt, tehát – mint mondta – nemcsak a kormánypártok szavazták meg.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
szóljon hozzá!