Fotó: Cdep.ro
Kérdésessé vált Romániában, hogy megtartják-e december 6-án a jobbközép kisebbségi kormány által kiírt parlamenti választásokat, mivel a jelenlegi parlamentben erőfölényben lévő Szociáldemokrata Párt ismét a voksolás elhalasztását szorgalmazza a rohamosan gyorsuló koronavírus-járványra hivatkozva.
2020. október 15., 14:082020. október 15., 14:08
2020. október 15., 14:112020. október 15., 14:11
Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt” dolog választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.
Jogi szempontból a PSD arra alapozza halasztási szándékát, hogy a román közlönyben csütörtökön jelent meg az az alkotmánybírósági döntés a 27 oldalas indoklással együtt, miszerint
Ezt a jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament baloldali többsége, hogy elvegye a jobbközép kisebbségi kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de a jobboldali államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba.
Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára.
Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt megszavazott egy másik, azóta hatályba lépett törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
A román alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alkotmányos előírás megsértése nélkül.
Az alkotmánybíróság csütörtökön hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll – a járványhelyzet miatt – úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül (december 6-án), hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.
A parlamenti többség azonban kikényszerítheti még a választások elhalasztását: ha a megfontolásra visszaküldött törvényt egy-két nap alatt újból megerősíti, azt az államfőnek újabb tíz napon belül – tehát november 5-6-ig – ki kell hirdetnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jogszabályok gyakori és kiszámíthatatlan változása továbbra is a korrupcióellenes ügyészség (DNA) munkájának egyik legsúlyosabb akadálya – jelentette ki a hároméves mandátumának mérlegét ismertető sajtótájékoztatóján Marius Voineag főügyész.
Csapadékra, hideg időre, jegesedésre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető időjárás-előrejelzést adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés péntek hajnali 2 órától vasárnap 10 óráig érvényes.
Románia már nemcsak tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi mérlegét ismertető jelentésből.
Az elmúlt napokban 23 megye 172 településén és Bukarestben okozott károkat a kedvezőtlen időjárás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Továbbra is napirenden van, hogy a bukaresti koalíciós pártok közül a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.
Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!