Fotó: Cdep.ro
Kérdésessé vált Romániában, hogy megtartják-e december 6-án a jobbközép kisebbségi kormány által kiírt parlamenti választásokat, mivel a jelenlegi parlamentben erőfölényben lévő Szociáldemokrata Párt ismét a voksolás elhalasztását szorgalmazza a rohamosan gyorsuló koronavírus-járványra hivatkozva.
2020. október 15., 14:082020. október 15., 14:08
2020. október 15., 14:112020. október 15., 14:11
Marcel Ciolacu házelnök, a PSD elnöke szerint a járványhelyzet ellenőrzése kicsúszott a kormány kezéből, és a napi négyezer új fertőzés közepette „kizárt” dolog választásokat rendezni, hiszen nem lehet legitim parlamentet választani, ha az emberek nem mennek szavazni.
Jogi szempontból a PSD arra alapozza halasztási szándékát, hogy a román közlönyben csütörtökön jelent meg az az alkotmánybírósági döntés a 27 oldalas indoklással együtt, miszerint
Ezt a jogszabálytervezetet még júliusban fogadta el a parlament baloldali többsége, hogy elvegye a jobbközép kisebbségi kormánytól a parlamenti választások kiírásának jogát, de a jobboldali államfő alkotmányossági óvása és a bírói testület többszöri halasztása miatt a törvény még mindig nem lépett hatályba.
Mivel az alkotmánybíróság nem döntött idejében az óvásról, a kormány a hatályos régi törvény alapján december 6-ra kiírta a parlamenti választásokat. Megkezdődött tehát a választási folyamat, megalakult a központi választási bizottság, lejárt a választási szövetségek bejegyzésének, valamint a jelöltállítás határideje a függetlenek, illetve a külföldi választókerületben indított pártlisták számára.
Egy ideig úgy tűnt, a parlamenti többség is elfogadta a december 6-i dátumot, és – a jobbközép kormánnyal egyetértésben – rekordidő alatt megszavazott egy másik, azóta hatályba lépett törvényt a járványhelyzet miatt szükségessé vált szervezési módosításokról.
A román alkotmány szerint a parlament megbízatása négy évre szól, amelynek lejártától számított legkésőbb három hónapon belül ki kell írni a választásokat, hacsak nem áll elő a parlament mandátumát hivatalból meghosszabbító helyzet, például újabb rendkívüli állapot. Mivel a jelenlegi törvényhozók 2016. december 21-én tették le a hivatali esküt, 2021. március 14. az utolsó olyan vasárnap, amikor meg lehet választani az új képviselőket és szenátorokat az alkotmányos előírás megsértése nélkül.
Az alkotmánybíróság csütörtökön hatályba lépett határozata szerint a parlament sem hosszabbíthatja meg saját megbízatását jövő év márciusán túl, de jogában áll – a járványhelyzet miatt – úgy dönteni, hogy a választásokat nem a négyéves mandátumon belül (december 6-án), hanem a határidő után rendezik meg az alkotmány által megengedett plusz három hónapon belül. A választások legfeljebb három hónapos elhalasztásáról csak a parlament dönthet.
A parlamenti többség azonban kikényszerítheti még a választások elhalasztását: ha a megfontolásra visszaküldött törvényt egy-két nap alatt újból megerősíti, azt az államfőnek újabb tíz napon belül – tehát november 5-6-ig – ki kell hirdetnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 24 százaléka egyetért, 5 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy Romániának az iráni konfliktus ügyében az Egyesült Államok mellé kellene állnia, függetlenül más európai országok álláspontjától – derül ki egy friss felmérésből.
Európa felfedezésére hívja a fiatalokat az unió: a DiscoverEU program keretében idén 40 ezer ingyenes utazási igazolvány talál gazdára. A lehetőség azoknak a 18 éveseknek szól, akik készen állnak arra, hogy egy hónapon át bejárják a kontinenst.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már a választás estéjén gratulált a magyarországi országgyűlési választások győztesének, Magyar Péternek.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a romániaiak csaknem 40 százaléka úgy véli, hogy az ország politikai rendszere teljesen megbukott, és gyökeres átalakításra vagy teljes cserére szorul.
Romániában továbbra is negatív a természetes szaporulat: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2026 februárjában közel kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
A több mint egy hétig tartó húsvéti vakáció április 14-én ér véget, a diákok szerdától ismét iskolába mennek.
A februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!