2011. július 12., 09:172011. július 12., 09:17
A városi elöljáró, aki maga is tagja a munkacsoportnak, amely tegnap első ízben ült össze, a Mediafax hírügynökségnek kifejtette, azon feladatok esetében, amelyeket a helyi önkormányzatok is el tudnak látni, valós decentralizációra van szükség. „Ez azonban nem csupán a hatáskörök, hanem a szükséges források biztosítását is maga után kell hogy vonja” – hangsúlyozta. Hozzátette, meggyőződése szerint a feladatok 95 százalékával helyi szinten is meg lehet birkózni, a kormánynak alárendelt intézmények pedig a decentralizációt követően hatékonyabban működhetnek. Mint kifejtette, azon feladatköröket, amelyekkel a helyi önkormányzatok nem tudnak megbirkózni, a megyéknek kell kormányszintről delegálni, amelyeket pedig a megyék sem tudnak átvenni, azokat regionális szinten kell kezelni. Rámutatott, hogy a decentralizációt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, ugyanakkor a koalíció részéről érezhető a megvalósítására való hajlandóság.
Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ június végén elutasította Traian Băsescu államfő és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) javaslatát, miszerint a közigazgatási átszervezés során a jelenlegi 41 megyét a mostani gazdasági fejlesztési régiók átalakításával nyolc megamegyévé gyúrta volna össze. A szövetség leszögezte: ez még abban a formában sem fogadható el, ha Hargita és Kovászna megye önállósága megmarad, mivel a többi megyében élő, a megamegyék határai között még kedvezőtlenebb arányba kerülő magyarság sorsa így is a beolvadás lenne. Az RMDSZ 16 régióval számol, amelyben a magyar szempontból fontos megyék – Hargita, Kovászna és Maros, illetve Bihar, Szatmár és Szilágy – egy-egy önálló régiót alkotnak. Ennek nyomán döntött úgy a koalíció, hogy olyan munkacsoportot alakít, amelynek feladata a közigazgatási reform alapelveinek kidolgozása lesz. A PDL szerint az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig kell kidolgozni a tervezetet, az RMDSZ viszont nem akar határidőt kitűzni – álláspontja szerint csak akkor érhet véget a munkacsoport feladata, ha sikerül megállapodásra jutni. A testület a tegnapi alakuló ülést követően várhatóan két hét múlva ül újra össze.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
szóljon hozzá!