Magyarul csak tanulnunk szabadna?

Ellentmondásosan viszonyulnak a románok a magyarok követeléseihez – derült ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megrendelt közvélemény-kutatásból. Míg az anyanyelvű oktatáshoz többnyire pozitívan viszonyulnak a románok, a magyar nyelv használatát közintézményekben már elítélik. A megkérdezett román nemzetiségűek mintegy háromnegyede látja úgy, hogy a magyaroknak románul kell beszélniük a közintézményekben.
Némileg pozitív viszonyulás tapasztalható az iskolai szintű oktatással kapcsolatban: a megkérdezettek 46 százaléka szerint az államnak kell biztosítania az anyanyelvű oktatás kereteit, míg 42 százalék ellenzi ezt. A felsőoktatást illetően már változik a kép: a megkérdezettek alig több mint egyharmada (34 százalék) támogatja, hogy a román állam biztosítsa a magyar nyelvű egyetemi képzést – míg több mint fele elutasítja.
Az együttélésre vonatkozóan a románok a politikusokat látják a legzavaróbb tényezőnek: a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százalék) szerint a románok és a magyarok nagyobb egyetértésben élhetnének együtt, ha a politikusok nem törekednének a megosztásra. Ami a magyarok jogait illeti, a megkérdezettek túlnyomó többsége (85 százalék) gondolja, hogy elegendő jogaik vannak a magyaroknak.
Sokatmondó egyébként az adatok szociodemografikus kategóriák szerinti rendezése: kiderül ugyanis, hogy a magyar nyelv használatát a közintézményekben elsősorban az alacsonyabb végzettséggel rendelkező idősebb személyek ellenzik. Ezzel szemben a magyar nyelvű felsőoktatást elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező erdélyi fiatalok támogatják.
A felmérést a Curs közvélemény-kutató intézet végezte, a megtűrt hibaküszöb 2,8 százalék.