
Politikai megfontolásokkal magyarázta Victor Ponta, hogy korábbi ígéretével ellentétben a kormány nem vonta vissza a közméltóságok béremeléséről szóló rendeletet.
2015. július 29., 19:402015. július 29., 19:40
2015. július 29., 20:312015. július 29., 20:31
A dokumentum hatályba lépésének következtében augusztus 1-jétől közel félszáz magas rangú tisztségviselő – köztük az állam- és kormányfőé, a parlament két házelnökéé és a hírszerzési főnököké – bére a többszörösére emelkedik. „Változott a változtatás” – fogalmazott a miniszterelnök kedden este a B1 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában a sürgősségi rendelet hatályba lépését firtató kérdésre. Ponta elmondta, továbbra is fenntartja a véleményét, miszerint a közméltóságok fizetését csak a közalkalmazottakéval egy időben lenne indokolt felsrófolni. Szerinte azonban a Klaus Johannisszal szembeni politikai boszszúnak tűnne, ha visszavonná a rendeletet, ebben az esetben ugyanis úgy festene, mintha az adótörvénykönyv visszafordításáért „bünteti fizetéscsökkentéssel” az államfőt. „Ráadásul politikai szempontból kínos helyzetbe kerültem volna a koalícióban is, hiszen meg kellett volna semmisítenem egy, a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes által jóhiszeműen jóváhagyott határozatot” – szólt a kormányfői érvelés. Ponta ugyanakkor szerdán Facebook-oldalán bejelentette, hogy eddigi, illetve megemelt javadalmazása különbözetét a bukaresti Steaua sportklub kosárlabdacsapatának adományozza.
Mint arról beszámoltunk, a bukaresti kabinet július elején döntött a béremelésről, amelyet Gabriel Oprea akkori ideiglenes miniszterelnök (képünkön) jelentett be. A törökországi térdműtétről visszatért Ponta később bejelentette, hogy felülbírálja ezt a döntést, és csak akkor emelik a magas rangú tisztségviselők járandóságát, ha valamennyi közalkalmazottét is megemelik. Ponta időközben lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) éléről, amelynek új elnöke, Liviu Dragnea már úgy vélekedett, hogy az augusztusi béremelést nem kell elhalasztani. Az intézkedés értelmében a köztársasági elnök, a kormányfő, a parlament két házának elnöke és a legfelsőbb bíróság elnöke az eddigi nettó 6700 lej helyett 15 ezer lejt keres majd. A kormányfőhelyettes javadalmazása 14 ezer lejre, a minisztereké és a titkosszolgálatok vezetőié a mostani 5300 lejről 13 ezer lejre emelkedik. A korrupció elleni küzdelmen kívül Gabriel Oprea azzal indokolta a döntést, hogy a hatalmi ágak közötti egyensúlyt állították helyre azáltal, hogy az elnök és a miniszterelnök, illetve a kétkamarás törvényhozás házelnökeinek fizetését a legfelső bíróság elnökének bérszintjére emelték. Romániában a nettó átlagbér 1806 lej. Egyébként a kormány keddi ülésén elfogadott idei első költségvetés-kiigazításban már elkülönítették a béremeléshez szükséges 600 ezer lejes forrástöbbletet.
Johannis kifogásai
A pénzügyek és a költségvetés terén megkövetelt óvatosság és felelősség indokolta az adótörvénykönyv megfontolásra történő visszaküldését – állapította meg Klaus Johannis egy szerdai gazdasági fórum részvevőihez intézett üzenetében. Az államfő szerint Romániának szüksége van az adóenyhítésre, de nem mindegy, hogy mikor és milyen módon teszi meg ezt a lépést. A kormányzó szociáldemokraták augusztus 24–25-ére hívták össze a parlament két házát a jogszabály ismételt elfogadása érdekében.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
szóljon hozzá!