A heves viharok és a jégesők miatt egyre nagyobb kár éri az ültetvényeket, mezőgazdasági területeket
Fotó: MTI/Vajda János
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést a következő években – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság portál.
2026. július 10., 08:512026. július 10., 08:51
Mint írták, az országos jégkármérséklő rendszer beindítása újra napirendre került Romániában, de már nem kizárólag a korábban alkalmazott rakétás technológiát használnák. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter szerint a következő években egy hibrid jégkárelhárító megoldást kellene kipróbálni, amelyben helyet kapna a Szatmár megyében, magyar együttműködéssel létrehozott talajgenerátoros rendszer is.
A miniszterelnök-helyettes a héten a szőlő- és bortermelő ágazat képviselőivel egyeztetett, akik
A termelők szerint a szőlőültetvényeket egyre nagyobb károk érik a heves viharok és a jégesők miatt, ezért szükség van valamilyen védekezési megoldásra. Tánczos Barna Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a többéves program újraindításáról csak teljes jogkörű kormány dönthet, az előkészítés ugyanakkor már az átmeneti időszakban megkezdődhet. A mezőgazdasági szaktárca megbízott minisztere 2026 és 2028 között indítaná újra a rendszert, miközben vizsgálnák, milyen technológia lehet hosszabb távon a legalkalmasabb a mezőgazdasági károk mérséklésére.
A vita egyik kulcseleme, hogy az ország eddigi jégelhárítási rendszere rakétás beavatkozásra épült, amelyet több térségben erősen vitattak a gazdák. Egyes termelők attól tartottak, hogy a rakétás jégelhárítás hatással lehet a csapadék mennyiségére, ezért több helyen ellenállás alakult ki a működtetéssel szemben. Tánczos Barna szerint ugyanakkor tudományos vizsgálatok nélkül nem lehet hosszú távú stratégiát készíteni, ehhez pedig működő rendszerre van szükség. A miniszter azt javasolta, hogy
Az ország eddigi jégelhárítási rendszere rakétás beavatkozásra épült
Fotó: Meőgazdasági Minisztérium
A magyar vonatkozást a Szatmár megyei projekt adja. Ez egy román–magyar határ menti együttműködésben, uniós forrásból megvalósított rendszer, amelynek célja a jégkárok mérséklése Szatmár megye területén. A projektben a román oldalon a Szatmár Megyei Tanács, magyar oldalon az akkori Országos Meteorológiai Szolgálat vett részt. A rendszer nem rakétákkal, hanem talajgenerátoros megoldással működik, és magyar meteorológiai, technológiai tudásra is épül.
Tánczos Barna szerint éppen ez
A tárcavezető úgy fogalmazott: a magyar együttműködéssel létrejött technológiát be kellene emelni az új jégkármérséklési stratégiába, mert már rendelkezésre áll egy olyan állomás, ahol más típusú megoldásokat is lehet vizsgálni.
A Világgazdaság cikke szerint a magyar rendszer működése is ilyen elvre épül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett JÉGER talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben a nagyobb jégszemek kialakulásának mérséklését segíti. A rendszer
A magyar rendszer riasztás alapján működik, a meteorológiai adatokat a HungaroMet biztosítja.
A magyar rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a zivatarfelhőkben a nagyobb jégszemek kialakulásának mérséklését segíti
Fotó: MTI
Mint írták, Magyarországon is évek óta visszatérő vita, hogy a jégkármérséklő rendszernek lehet-e köze az aszályhoz. A szakmai álláspont szerint nincs ilyen összefüggés: a technológia nem tünteti el a csapadékot, nem idéz elő esőt, és nem a felhők mozgását vagy a csapadék eloszlását befolyásolja, hanem a jégszemek méretét próbálja csökkenteni. A rendszer 2018 óta országos lefedettséggel működik Magyarországon, 986 generátorra épül, és a kárenyhítési adatok alapján a bejelentett jégkáros területek éves átlaga a működés előtti időszakhoz képest jelentősen mérséklődött.
Tánczos Barna is azt hangsúlyozta, hogy nem lehet egyetlen térség tiltakozása alapján az egész országban kizárni a jégkármérséklés lehetőségét. Szerinte ott, ahol a termelők igénylik a védekezést – például szőlőtermő vagy zöldségtermesztő térségekben –, biztosítani kell a beavatkozás lehetőségét.
Amennyiben a teszt sikeresnek bizonyul, Románia a rakétás jégelhárítás helyett fokozatosan olyan talajgenerátoros megoldás felé mozdulhat el, amely Magyarországon már országos szinten működik.
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt kihallgatásra idézte be kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettest.
A cernavodai atomerőmű mindkét leállított reaktora biztonságos állapotban van, a biztonsági paramétereket betartják, nincs semmilyen üzemeltetési vagy nukleáris biztonsági kockázat.
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
A Vrancea megyei Garoafa községhez tartozó Ciușlea faluban egy lakóház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakosságot hétfőn, miután egy diófa tetejére zuhant drónra bukkantak. A területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Szobrot állítottak Radu Theodorunak, annak a nyugalmazott tábornoknak, akit hazaárulással gyanúsítottak meg a Călin Georgescuhoz és Oroszországhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter szerint a településekre behatoló veszélyes medvék esetében az egyetlen megoldás a közvetlen beavatkozás, vagyis a lelövésük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!