Fotó: Pixabay.com
A román politikai elit hatalma elvesztésétől tart, nem bízik a szomszédokban, a magyarellenességet pedig központilag szervezik Bukarestben – többek között erről beszélt a Krónikának a bukaresti állampolitika, illetve a tervezett amerikai csapatáttelepítések kapcsán Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági intézet vezető elemzője. Szerinte magyar–román viszonylatban nem lehet bízni a huszárvágásokban.
2020. augusztus 13., 07:592020. augusztus 13., 07:59
Néhány száz amerikai katona Romániába jövetele nem módosít lényegileg az ország biztonsági helyzetén – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású elemzője annak kapcsán, hogy Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég közölte: jelentős számú amerikai katonát csoportosítanak át Romániába.
Barabás T. emlékeztetett: az idén őszre tervezett, Kaukázus elnevezésű oroszországi hadgyakorlaton a sajtó szerint óriási létszámú erő, mintegy 120 ezer katona és 3000 tank vesz részt, tehát a mi térségünkben lévő katonapolitika nem nevezhető agresszívnek, vagy túlméretezettnek. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO délkeleti szárnyán lévő államok – Románia, Magyarország, Bulgária, Görögország, kisebb mértékben a problémás Törökország – hosszú távú terv alapján konszolidálják közös védelmüket.
„Magyarán kis lépésekkel haladunk előre, modernizálódnak a hadseregek, és az együttműködések is új szintre kerülnek, így például integráltabb lesz a térség légvédelme.
Azt is megemlíteném, hogy magyar szempontból kicsi a valószínűsége egy hagyományos háborúnak Oroszországgal vagy más állammal, viszont a koronavírus-járvány miatt is gyorsan növekszik a már globális szintű biztonsági kihívás, a hibrid konfrontáció veszélye: kiberhadviselés, gazdasági problémák, illegális migráció, szélsőséges ideológiák terjedése, terrorizmus, demokráciaellenes propaganda erősödése, energia/környezetvédelmi gondok. Ez a biztonsági felfogása például a nem NATO-tag Ukrajnának is, pedig az ukránok jobban ki vannak téve katonai konfliktusoknak” – ecsetelte a helyzetet.
Felvetésünkre, hogy mi indokolja a katonák átcsoportosításáról hozott amerikai döntést, emlékeztetett: az USA már régóta nehezményezi Németország és más nyugati NATO-tagállamok csekélynek tekintett hozzájárulását a közös védelemhez – az Európában állomásozó haderői egy részét hazaviszi, kisebb részét térségünkbe költözteti, ahol szívesebben fogadjuk őket, és nagyobb szükség is lehet rájuk.
Oroszországot már említettem. Líbia, Szíria és általában a MENA (Middle East and North Africa, azaz Közel-Kelet és Észak-Afrika) sajnos hosszú távon ki lesznek téve katonai konfliktusoknak. Afrikában és Ázsia jó részében népességrobbanás van folyamatban, miközben növekszik a szárazság és a politikai instabilitás is.
Az Egyesült Államok csökkenti globális biztonsági jelenlétét, választói akaratának megfelelően, és biztonsági gondolkodásában előtérbe kerül az az elv, hogy inkább a fogadó államot támogassák az ottani katonaság fejlesztésével, és kevésbé az amerikai katonák odaküldésével erősítsék. Ilyen értelemben regionális fő partnereket keresnek, ilyen Lengyelország és Románia már csak geopolitikai helyzetük miatt is” – hangsúlyozta az elemző.
Kérdésünkre, mennyire tekinthető Románia Washington egyenlő partnerének, és mennyire vazallusnak, Barabás kifejtette: a NATO demokratikus intézmény, és nem vazallusi állapot, a románok nagy többsége támogatja az amerikai stratégiai partnerséget. Az Észak-Atlanti Tanács a parlamentje, amelyben a tagállamoknak minden fontos témában vétójoguk van. Tehát ha meg akarunk támadni egy külső államot, abba minden tagországnak bele kell egyeznie.
Demokráciákban ez a feszültség már vagy 2500 éve megvan, Periklész Athénja óta, akkor is gond volt, hogy a nagykereskedők kaptak állami hadihajó-építési megrendelést, de a nyilvánosságban, a népgyűlésben meg lehetett ezt tárgyalni, és megoldásokat lehetett találni a feszültségekre. Ahogy Winston Churchill mondta: a demokrácia nem tökéletes, sok hibája van, de még így is a legjobb, legemberibb rendszer” – fogalmazott Barabás T. János.
Románia stratégiája az, hogy az aktuális nagyhatalom szövetségeseként próbál érvényesülni
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
Az elemzőtől azt is megkérdeztük, mennyire értelmezhető úgy, hogy Románia elszigetelődött a térségben, hiszen jelen állás szerint úgy tűnik, egyik szomszédjával sem túl jó a viszonya, nem látszanak még a nyomai sem olyan térségi együttműködésnek, mint a V4-ek esetében. Ezért kérdéses, pótolja-e a szomszédokkal való együttműködést, hogy Románia a jelek szerint csak a távolabbi hatalmakkal próbál szoros viszonyt ápolni. Az elemző szerint Románia szomszédságpolitikája valóban gondokkal terhelt, ennek ellenére ha elolvassuk a kormányprogramot, vagy Klaus Iohannis államfő hivatalának védelmi stratégiáját, szembetűnő a térségbeli gazdasági kapcsolatok, a közös infrastruktúra, energiapolitika témájának hanyagolása.
Ennek oka szerintem az, hogy az 1990 előtti időkkel folyamatosságot mutató bukaresti elit túl heterogénnek, gyengének tartja országát, nem bízik a saját románjaiban, de nem akar reformokat (adminisztratív, pénzügyi, gazdasági, oktatási), mert hatalma elvesztésétől, és az idegenek előtérbe kerülésétől tart. Emiatt a román stratégia az, hogy az éppen időszerű vezető nagyhatalom legjobb szövetségeseként katonai, IT-, energiaügyi befektetések jöjjenek, és
Nos, ha megvizsgáljuk a tényeket, Románia gazdaságának nagy része máris külföldi kézen van, az ország ki van téve a külföldi nagy cégeknek. A járvány szűntével pedig nem távoli országokkal, hanem leginkább a nagytérségben lévő hagyományos partnerekkel lehetne felfuttatni a román gazdaságot: Németország, Olaszország, Ausztria, V4. De a román kormányok a mi irányunkban alig építenek infrastruktúrát, hogy legalább az áruikat elszállíthassák.
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogyan értékeli az elemző a magyar–román viszonyt, miután rövid időn belül két ügyészség is úgy értékelte: a magyarellenes megnyilvánulások nem tekinthetők uszításnak. Kérdésünkre, lát-e esélyt arra, hogy az ilyen kirívó esetek felkeltik Washington, illetve a nyugati kancelláriák figyelmét, és érdemben is fellépnek a jogi visszaélések ellen, vagy az ilyesmit továbbra is a szőnyeg alá söprik, illetve van-e Magyarországnak jelenleg esélye arra, hogy tematizálja ebben az irányban a közbeszédet nemzetközi téren, Barabás T. leszögezte:
„A délszláv válság és az ukrajnai polgárháború árnyékában a Nyugat ódzkodik a kollektív kisebbségi jogoktól, például az autonómiától, mert biztonságilag veszélyesnek tartja. De ettől még nyelvi, kulturális és más jogok érvényesülhetnek, hiszen az EU-nak is ez az alapelve. Kétoldalú politikai kapcsolataink indokolatlanul gyengék, a gazdasági, katonai kapcsolatok viszont virágoznak” – hangsúlyozta. Leszögezte ugyanakkor: az előrelépéshez az kellene, hogy legfelsőbb szinten egyeztessenek.
„Erre sajnos a romániai választásokig nem látok lehetőséget, mert a magyarellenesség igen kifizetődő a román demagógok szerint.
Hogy a választások után mi lesz, azt még a román kormány sem tudja. Az biztos, hogy kompromisszumra kell törekedni a fontosabb kérdésekben, ami azt jelenti, hogy a magyar félnek is lépéseket kell tennie a románok felé” – vázolta a lehetséges kiutat Barabás T. János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás