
Fotó: Norwegian Air Force F-16 Fighting Falcon
Elhárult minden akadály az elől, hogy a norvég légierő használt amerikai F-16-os vadászgépei Romániába érkezzenek, miután az amerikai és a norvég hatóságok is jóváhagyták a tranzakciót, így lezárult az adásvételi eljárás.
2023. június 09., 19:412023. június 09., 19:41
Björn Arild Gran norvég védelmi miniszter közleményében úgy fogalmazott: a tranzakció nyomán erősebbé és korszerűbbé válik egy Ukrajnával határos szövetséges ország védelme. A tárcavezető szerint
A miniszter még május végén kizárta annak lehetőségét, hogy a Románinak való eladás helyett Ukrajnának adják át a vadászgépeket, hogy az orosz invázió elleni harcokban használja fel őket.
Románia 32 vadászgépet vásárolt Norvégiától, amelyek a 17, korábban Portugáliától szintén beszerzett F-16-ossal együtt a májusban végleg nyugdíjazott MiG-21 LanceR vadászgépeket váltják le. Mielőtt a norvégok leszállítanák Romániának a vadászgépeket, előbb karbantartási munkálatokat végeznek rajtuk a Kongsberg Aviation Maintenance Services telephelyén.
Az utolsó, még használatban levő F-16-osokat 2022 elején vonták ki a hadrendből.
Mint arról beszámoltunk, egy május eleji bejelentés szerint várhatóan már idén megérkeznek az első F-16-os Fighting Falcon vadászgépek azon 32-ből, amelyet Románia Norvégiától vásárolt.
A Norvégiából érkező összesen 32 F-16 Fighting Falcon közül az első repülőgép az aranyosgyéresi 71-es légi támaszponton felállítandó század része lesz. Valószínűleg a jövő év folyamán a többi repülőgépet is leszállítják, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszponton újabb századot alkossanak.
„Arra számítunk, hogy a légierő második százada a jövő év közepétől bevetésre készen áll majd. 2025-2026 után mindhárom század bevetésre készen áll majd gárom különböző légi támaszponton” – mondta a TVR-nek Viorel Pană tábornok, a légierő vezérkari főnöke.
A román légierő számára jelenleg a legnagyobb kihívást a repülőszemélyzet kiképzése jelenti, azaz a vadászpilóták átállása a szovjet gépekről az F-16 Fighting Falconokra, ami akár két évig is eltarthat.
„A legvalószínűbb, hogy a 35 év alattiak az F-16-osokra való átállás során külföldre kerülnek alapkiképzésre, a 35 év felettiek pedig – ez a légierő által megszabott korhatár – kívánságuknak megfelelően más repülési kategóriákba kerülnek át. Szállítóeszközökre, helikopterekee vagy az IAR 99-esekre. Az ő tapasztalatukkal hasznos lenne, ha oktatók lennének, különösen az IAR 99-eseken, hogy kiképezzék a leendő F-16-os pilótákat” – magyarázta Dan Moise volt katonai pilóta.
A gépek üzemeltetésére vonatkozó amerikai szabályok szerint a román pilótáknak körülbelül 200 órányi repülési idővel kell rendelkezniük ezeken a repülőgépeken, a küldetés típusától függően. Pontosabban, egy pilótának 140-180 repült órára van szüksége az F-16 Fighting Falconon ahhoz, hogy harcképesnek nyilvánítsák ezen a repülőgépen, de néhány szövetséges légierő még ennél is tovább ment, és 200 repült órát követel meg ezen a repülőgépen.
A csaknem félmilliárd eurós beszerzés nagyobbik részét – 354 millió eurót – a repülőgépekért kell kifizetni a norvég kormánynak. Románia további 100 millió euróért az Egyesült Államoktól vásárol hozzájuk logisztikai elemeket és kiképzési szolgáltatáscsomagot.
Ennek az összegnek a jelentős része azonban a román védelmi ipart fejlesztené, a régióban szolgálatban lévő F-16-osok karbantartási és korszerűsítési munkálatainak elvégzésére ugyanis az amerikai fél a bákói Aerostar hadiipari céggel kötött együttműködési megállapodást.
Román lapértesülések szerint a felújításkor előirányzott mintegy tízezer órás repülési időből vélhetően kevesebb mint kétezer óra maradt meg, de ilyen körülmények között is Románia még legalább 7-10 évig használhatná a két repülőraj jelentős részét. A vadászgépek megvásárlását még november végén jelentették be, a tranzakció értéke 388 millió euró.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) áprilisban döntött arról is, hogy Románia ötödik generációs, korszerű F-35-ös vadászgépeket vásárol az Egyesült Államoktól. Ugyanakkor ez csak 2030, az F-16-osok üzemidejének lejárta után várható.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke fel kívánja mérni, mekkora támogatottságot élvezne egy, Nicușor Dan államfőnek az államfői tisztségből való felfüggesztését célzó kezdeményezés.
1 hozzászólás