Ma már nem luxus a légkondicionáló
Fotó: Borbély Fanni
Románia napok óta a hőhullámmal küzd: a nyugati megyékben már a 40 Celsius-fokot közelíti a hőmérséklet, miközben az elhúzódó aszály miatt rekordalacsony a Duna vízállása, ami az energiatermelést is próbára teszi. A cernavodai atomerőmű körüli helyzet és az országos energiatakarékossági felhívások miatt sokan most nemcsak azt mérlegelik, szükségük van-e légkondicionálóra, hanem azt is, mennyivel növeli meg az áramfogyasztást és a villanyszámla végösszegét. Utánajártunk, hogy mennyit fogyaszt egy korszerű klíma, mennyibe kerül a beszerelése, és valóban olyan drága-e a használata, mint sokan gondolják.
2026. augusztus 05., 21:542026. augusztus 05., 21:54
Tíz-húsz éve még leginkább kényelmi kérdés volt, hogy kell-e, érdemes-e légkondicionálót szerelni a lakásba, az elmúlt nyarak azonban egészen más helyzetet teremtettek, hiszen a tartós hőhullámok miatt sok lakásban napközben 30 Celsius-fok fölé emelkedik a benti hőmérséklet.
De közben az aszály miatt csökkenő dunai vízszint, a cernavodai atomerőmű körüli aggodalmak és a takarékosságra ösztönző felhívások sokakban felvetik a kérdést:
A válasz összetettebb annál, mint hogy a klíma sokat fogyaszt. A mai inverteres készülékek ugyanis össze sem hasonlíthatók a húsz évvel ezelőtti modellekkel.
A klímaberendezések dobozán rendszerint 9000 vagy 12 000 BTU, esetleg 2,5 vagy 3,5 kilowatt szerepel. Sokan ezt automatikusan a villamosenergia-fogyasztással azonosítják, pedig valójában ezek a számok a hűtőteljesítményt jelölik.
A mai, korszerű légkondicionálók nem működnek folyamatosan teljes erővel:
amíg intenzíven hűti a helyiséget. Ezután azonban nem kapcsol ki, hanem kisebb teljesítményen tartja a kívánt hőmérsékletet,
Éppen ez a legnagyobb különbség a régi és az új készülékek között: míg a korábbi klímák folyamatosan ki-be kapcsoltak teljes teljesítménnyel, az inverteres modellek finoman szabályozzák működésüket, ami jelentős energiamegtakarítást eredményez.
Ha egy kisebb, 9000 BTU-s klíma napi nyolc órán keresztül folyamatosan körülbelül 620 wattot venne fel, egy hónap alatt nagyjából 150 kilowattórát fogyasztana. Egy 12 000 BTU-s készülék névleges terhelés mellett körülbelül 330, egy nagyobb berendezés pedig akár 480 kilowattórát is felhasználhatna. Ezek azonban inkább felső becslések: az inverteres készülék a helyiség lehűtése után rendszerint kisebb teljesítményen működik.
A korábbi ársapkák idején egy kisebb klíma egész havi működtetése még nagyjából száz lej körüli összegből kijöhetett. A piac liberalizációja után azonban a lakossági villamos energia ára jóval magasabb lehet, ezért ugyanaz a fogyasztás ma már könnyen a kétszeresébe is kerülhet.
Ez azonban a legrosszabb esetre vonatkozik, amikor a készülék minden nap hosszú órákon keresztül működik. A legtöbb háztartásban ennél jóval rövidebb ideig használják a klímát.
A szakemberek szerint a mobil klímák ugyan olcsóbbnak és egyszerűbbnek tűnhetnek, hosszabb távon ritkán bizonyulnak gazdaságos választásnak.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hatásfokuk általában rosszabb, hangosabbak, és ugyanakkora hűtési teljesítményhez több energiát fogyasztanak.
A vásárlással azonban nem érnek véget a költségek. A szakemberek évente legalább egy teljes karbantartást javasolnak, amelynek ára jelenleg 190–310 lej körül alakul.
A rendszeres tisztítás nemcsak a készülék élettartamát növeli, hanem azért is fontos, mert az elhanyagolt szűrőkben könnyen megtelepedhetnek baktériumok, penészgombák és egyéb allergiát okozó szennyeződések.
A légkondicionálás Romániában korántsem terjedt el egyenletesen: a 2021-es népszámlálás adatai szerint az ország lakásainak 16,4 százalékában volt klímaberendezés. Bukarestben ez az arány 58,7 százalék körüli, Konstanca megyében 36,1, Temes megyében pedig 25 százalék volt. Erdélyben ennél jóval ritkább a légkondi: Kolozs megyében a lakások 7,93, Maros megyében 3,77, Kovászna megyében 1,67, Hargita megyében pedig mindössze 0,63 százalékában volt ilyen készülék.
A népszámlálási adatok szerint a romániai lakások mindössze 16,4 százalékában van légkondicionáló – de ez az átlagszám, hatalmas különbségek mutatkoznak az egyes régiók – például Románia déli része és a Székelyföld – között.
A népszámlálási adatok szerint Romániában megközelítőleg 9,7 millió hagyományos lakás található.
(Ez azonban csak nagyságrendi becslés, mivel az adatbázisok lakáskategóriái nem feltétlenül fedik egymást teljesen, és a teljes állományban lakatlan ingatlanok is szerepelnek).
Ez természetesen nem jelenti pontosan ugyanennyi készülék meglétét: egyes lakásokban több klíma működik, más ingatlanok üresen állnak, az adatok pedig a 2021-es állapotot mutatják. A nagyságrend érzékeltetésére azonban használható a számítás.
Egy nagyobb, teljes terhelésen 1,3–1,4 kilowattot fogyasztó készülékkel számolva pedig az egyidejű igény már meghaladná a 2200 megawattot, vagyis nagyjából másfélszerese lenne Cernavodă két blokkjának együttes bruttó teljesítményének.
A számítás természetesen elméleti: teljes egyidejűséggel, lakásonként egy készülékkel és tartós névleges teljesítménnyel számol. A valóságban a klímák eltérő időpontokban, különböző teljesítménnyel működnek, az inverteres készülékek pedig a kívánt hőmérséklet elérése után visszafogják fogyasztásukat, de azért érdemes elgondolkodni rajta.
A klíma önmagában nem csodaszer. Ha a lakás egész nap tűző napon áll, és nincs megfelelő árnyékolás, a készüléknek sokkal többet kell dolgoznia.
A szakemberek szerint már azzal is jelentősen csökkenthető a fogyasztás, ha nappal lehúzzuk a redőnyöket vagy sötétítőket, külső árnyékolást alkalmazunk, és csak az esti, hajnali órákban szellőztetünk.
Ugyanakkor a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy tartós, 35–40 fokos hőségben a légkondicionáló már nem feltétlenül luxuscikk. Rosszul szigetelt lakásokban, tetőtéri lakóterekben, illetve idősek, kisgyermekek vagy krónikus betegek esetében sokszor egészségvédelmi szempontból is indokolt lehet a használata – ilyenkor inkább a tudatos, mértékletes üzemeltetés a cél, nem pedig a teljes lemondás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntek éjszaka, 01:00 óra körül befejeződött a második uszály elsüllyesztése a Duna vízhozama egy részének a Bala-ágba történő átirányítását célzó beavatkozás keretében – tájékoztatott szombaton az Országos Vízügyi Igazgatóság.
A pártok között elvi megállapodás született arról, hogy Románia újra konkrétan vállalja az euró bevezetésének célkitűzését – szögezte le Nicușor Dan államfő.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Megteremtette a jogalapot a román kormány arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt az országos villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Miközben az országhatáron továbbra is mélyponton van a Duna vízhozama, Ilie Bolojan miniszterelnök arról beszélt, hogy mi vezetett az energiaellátásban kialakult jelentős egyensúlytalanságokhoz.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkor támogatna egy szakértői jellegű kormányt, ha az parlamenti többséggel rendelkezne, és olyan programmal állna elő, amely továbbra is az állami kiadások ellenőrzésére és a hiányok csökkentésére irányul.
A hitelminősítő ügynökségek értékeléseiket a költségvetési adatokra, a politikai stabilitásra és a 2027–2028-as évekre vonatkozó kilátásokra alapozzák – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában.
A közúti balesetek halálos áldozatainak száma meghaladta a tuberkulózis és a kábítószer-fogyasztás okozta halálozásokét a fiatalok körében.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) az interneten felfedezett egy, a magyarországi Enternova Kft. tulajdonában lévő portált, amely nem rendelkezik engedéllyel az úthasználati díj beszedésére – közölte a társaság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!