
Kígyózó sor a nagylaki határátkelőhelyen
Fotó: Beliczay László
Egymásnak ellentmondva nyilatkoznak a román hatóságok a Romániába beutazó polgárok karanténba helyezéséről: miközben a miniszterelnök szerint az elkülönítés nem vonatkozik a „veszélytelen” országokból érkezőkre, a közegészségügy és a határrendészet másképp tudja.
2020. május 30., 07:552020. május 30., 07:55
Klaus Iohannis államfő csütörtökön jelentette be, hogy Románia június elsejétől megnyitja határait a nemzetközi közúti és vasúti forgalom előtt. Az elnök nem tért ki arra a kérdésre, hogy meddig tart a külföldről hazatérők kötelező elkülönítése, tekintettel arra, hogy a rendkívüli állapot május 15-ei feloldása óta román állampolgárok újabb hulláma indult haza, mivel őket most már nem hatósági karanténba, hanem otthoni elkülönítésbe küldik. Ludovic Orban kormányfő szintén csütörtökön arról beszélt, hogy június 15-éig érvényben marad a szabály, miszerint a külföldről hazatérőknek lakhelyi elkülönítésbe kell vonulniuk.
Orban példaként hozta fel, hogy az aznap Romániába érkezett 16 ezer személy közül mintegy 11-13 ezer volt román állampolgár, és ennek csupán valamivel több mint fele vonul lakhelyi elkülönítésbe. „A többiek olyan országokból jönnek, amelyek esetében ez nem indokolt” – magyarázta a miniszterelnök, aki azonban nem részletezte, melyek ezek az országok, ez szerinte a közegészségügy hatásköre. Csakhogy eközben az országos közegészségügyi intézet (INSP) azt állítja: bár június elsejétől lehetővé válik a nemzetközi személyszállítás, egyelőre minden külföldről érkezőt 14 napos lakóhelyi elkülönítésbe vagy hatósági karanténba küldenek.
Veronica Zoicaș, az intézmény szóvivője pénteken az MTI érdeklődésére elmondta: a román határátkelőkön jelenleg is azt a május 15-én bevezetett eljárást alkalmazzák, miszerint minden belépőt a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából „sárga zónából” érkezőnek tekintetnek és – az illető által megadott címen lakó családtagokkal együtt – 14 napos lakóhelyi elkülönítésbe küldenek. A legfertőzöttebb térségekre (Olaszországra, Spanyolországra és más országokra) korábban használt „vörös zóna” kifejezés megszűnt: így hatósági karanténba már csak azokat irányítják, akik nem akarják hazaérkezésükkel családtagjaikat is kéthetes „szobafogságra” ítélni. A közegészségügyi szóvivő elmondta, az országhatár másik oldalára ingázóknak, pilótáknak, teherautósofőröknek, diplomatáknak, magas rangú állami tisztségviselőknek, a fegyveres testületek tagjainak továbbra sem kell házikaranténba vonulniuk, amennyiben nincsenek a koronavírus-fertőzésre utaló tüneteik.
A járványügyi operatív törzs csütörtöki határozata szerint június elejétől Románia lehetővé teszi a nemzetközi vasúti, illetve közúti személyszállítást, tehát a fuvarozó cégek – az előírt egészségügyi óvintézkedések mellett – újraindíthatják a rendkívüli állapot, illetve veszélyhelyzet idején mindeddig szüneteltetett menetrendszerű vagy alkalmi járataikat. „Arról azonban nem született döntés, hogy emiatt változnának a határátkelőkön hatályos járványügyi óvintézkedések” – nyilatkozta Veronica Zoicaș. A határrendészet sem kapott még semmilyen jelzést arról, hogy a közeljövőben enyhítenének a beutazási korlátozásokon – közölte az MTI érdeklődésére Alexandra Găvan, a román határrendőrség szóvivője. Romániába továbbra sem léphetnek be külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták és rezidensek kivételével.
Különben csütörtökön a román–magyar határszakaszon – ahol nyolc átkelőt vehetnek használatba az átutazók, további hármat pedig a határ menti ingázók – 28 100 személy és 14 700 jármű kelt át, ebből 11 100-an beléptek Romániába (11 400 járművel). A román határrendészet közleménye szerint a „második vonalban” elvégzett ellenőrzések nyomán a közegészségügyi hatóságok munkatársai 3 600 személyt küldtek otthoni elkülönítőbe/vesztegzárba.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
szóljon hozzá!