Kígyózó sor a nagylaki határátkelőhelyen
Fotó: Beliczay László
Egymásnak ellentmondva nyilatkoznak a román hatóságok a Romániába beutazó polgárok karanténba helyezéséről: miközben a miniszterelnök szerint az elkülönítés nem vonatkozik a „veszélytelen” országokból érkezőkre, a közegészségügy és a határrendészet másképp tudja.
2020. május 30., 07:552020. május 30., 07:55
Klaus Iohannis államfő csütörtökön jelentette be, hogy Románia június elsejétől megnyitja határait a nemzetközi közúti és vasúti forgalom előtt. Az elnök nem tért ki arra a kérdésre, hogy meddig tart a külföldről hazatérők kötelező elkülönítése, tekintettel arra, hogy a rendkívüli állapot május 15-ei feloldása óta román állampolgárok újabb hulláma indult haza, mivel őket most már nem hatósági karanténba, hanem otthoni elkülönítésbe küldik. Ludovic Orban kormányfő szintén csütörtökön arról beszélt, hogy június 15-éig érvényben marad a szabály, miszerint a külföldről hazatérőknek lakhelyi elkülönítésbe kell vonulniuk.
Orban példaként hozta fel, hogy az aznap Romániába érkezett 16 ezer személy közül mintegy 11-13 ezer volt román állampolgár, és ennek csupán valamivel több mint fele vonul lakhelyi elkülönítésbe. „A többiek olyan országokból jönnek, amelyek esetében ez nem indokolt” – magyarázta a miniszterelnök, aki azonban nem részletezte, melyek ezek az országok, ez szerinte a közegészségügy hatásköre. Csakhogy eközben az országos közegészségügyi intézet (INSP) azt állítja: bár június elsejétől lehetővé válik a nemzetközi személyszállítás, egyelőre minden külföldről érkezőt 14 napos lakóhelyi elkülönítésbe vagy hatósági karanténba küldenek.
Veronica Zoicaș, az intézmény szóvivője pénteken az MTI érdeklődésére elmondta: a román határátkelőkön jelenleg is azt a május 15-én bevezetett eljárást alkalmazzák, miszerint minden belépőt a koronavírus-járvány elleni védekezés szempontjából „sárga zónából” érkezőnek tekintetnek és – az illető által megadott címen lakó családtagokkal együtt – 14 napos lakóhelyi elkülönítésbe küldenek. A legfertőzöttebb térségekre (Olaszországra, Spanyolországra és más országokra) korábban használt „vörös zóna” kifejezés megszűnt: így hatósági karanténba már csak azokat irányítják, akik nem akarják hazaérkezésükkel családtagjaikat is kéthetes „szobafogságra” ítélni. A közegészségügyi szóvivő elmondta, az országhatár másik oldalára ingázóknak, pilótáknak, teherautósofőröknek, diplomatáknak, magas rangú állami tisztségviselőknek, a fegyveres testületek tagjainak továbbra sem kell házikaranténba vonulniuk, amennyiben nincsenek a koronavírus-fertőzésre utaló tüneteik.
A járványügyi operatív törzs csütörtöki határozata szerint június elejétől Románia lehetővé teszi a nemzetközi vasúti, illetve közúti személyszállítást, tehát a fuvarozó cégek – az előírt egészségügyi óvintézkedések mellett – újraindíthatják a rendkívüli állapot, illetve veszélyhelyzet idején mindeddig szüneteltetett menetrendszerű vagy alkalmi járataikat. „Arról azonban nem született döntés, hogy emiatt változnának a határátkelőkön hatályos járványügyi óvintézkedések” – nyilatkozta Veronica Zoicaș. A határrendészet sem kapott még semmilyen jelzést arról, hogy a közeljövőben enyhítenének a beutazási korlátozásokon – közölte az MTI érdeklődésére Alexandra Găvan, a román határrendőrség szóvivője. Romániába továbbra sem léphetnek be külföldi állampolgárok az ingázók, átutazók, törvényhozók, diplomaták és rezidensek kivételével.
Különben csütörtökön a román–magyar határszakaszon – ahol nyolc átkelőt vehetnek használatba az átutazók, további hármat pedig a határ menti ingázók – 28 100 személy és 14 700 jármű kelt át, ebből 11 100-an beléptek Romániába (11 400 járművel). A román határrendészet közleménye szerint a „második vonalban” elvégzett ellenőrzések nyomán a közegészségügyi hatóságok munkatársai 3 600 személyt küldtek otthoni elkülönítőbe/vesztegzárba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a bukaresti kormánykoalíció pártjai papíron továbbra is kormányoznak, a parlamentben egyre kevésbé egyértelmű, hol húzódik a tényleges többség határa. Az őszi ülésszak első napján az AUR és az SOS Románia megerősödött a képviselőház vezetésében.
Keddtől működik az E-Sănătatea mea (E-Egészségem) egészségügyi portál – jelentette be kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem hajlandó olyan kormányt támogatni, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is része – jelentette ki Siegfried Muresan, a PNL európai parlamenti képviselője.
Cáfolta Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka, hogy részt vett a forradalmárok elleni megtorlásokban 1989 decemberében, illetve a tüntetők elleni fellépésben az 1990-es bukaresti bányászjárás idején.
Több tucatnyian veszítik el tisztségüket a feddhetetlenségi törvény módosítása nyomán – jelentette be az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI):
Egy romániai befektető a chatbot tanácsára elhitte, hogy külföldi brókere már levonta a nyeresége után járó adót, ezért nem vallotta be a jövedelmet.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy az ország nyugati, Kárpátokon belüli területein fokozódott volna a drónok által elkövetett légtérsértések kockázata – közölte a román védelmi minisztérium a Krónikával.
Egy év szabadságvesztést szabott ki hétfőn Clotilde Armandra, Bukarest első kerületének volt polgármesterére az első kerületi bíróság, de a büntetés alkalmazását két év próbaidőre elhalasztotta. Az ítélet nem jogerős.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!