Kövesi hatékony vagyonelkobzást sürget

Kövesi a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette: a korrupciós ügyekben jogerősen korábban elrendelt 310 millió eurónyi vagyonelkobzásból meg lehetne duplázni az orvosok bérét, ha a jogerős bírósági ítéleteket végre is hajtanák.

A főügyész éles támadást intézett a pénzügyi felügyelet ellen, amiért az csak a vagyonelkobzások töredékét tudta behajtani. Rámutatott, idén további 190 millió eurónyi, gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyont zároltak a DNA ügyészei, akiknek a vádiratai alapján az év első nyolc hónapjában 660 vádlottak ítéletek el. Mint mondta, a vádhatóságnak rengeteg munkája fekszik abban, hogy a korrupcióból származó vagyont – bankszámlákat, villákat, jachtokat – külföldön is felkutassa. „Mi tálcán átadjuk az ANAF-nak ezt, az állam ott ül egy halom jogerős ítéleten, és nem történik semmi. Ha a pénzügyminisztérium nem képes megbirkózni a feladattal, adja át másnak\" – javasolta Kövesi.

Ponta nyomásgyakorlást sejt

Bár sokan próbálkoznak ilyesmivel, a vádhatóságra nem lehet nyomást gyakorolni – reagált a DNA főügyésze Victor Ponta kijelentésére. A kormányfő a România Tv-nek nyilatkozva közölte: gyanúja szerint Klaus Johannis államfő nyomást gyakorolt az igazságszolgáltatásra, és ennek következtében emeltek vádat ellene. Ponta Johannis ama kijelentésére reagált, miszerint „nagyon jó lenne\", ha a parlament megszavazná az ellenzék bizalmatlansági indítványát. Dan Mihalache, az államelnöki hivatal vezetője szerint a Cotroceni-palota nem kíván „nyilatkozat-pingpongot\" folytatni a miniszterelnökkel a témában.

Az ANAF közleményben utasította vissza a DNA vezetőjének megjegyzéseit. Az adóhatóság úgy reagált: nem 300, hanem csak 150 millió euró, bűncselekményekből származó vagyon elkobzását mondták ki a tavaly született bírósági ítéletek, az összeg 53 százalékát azonban ténylegesen nem lehet behajtani.

Különben a DNA tavaszi évértékelő értekezletén Klaus Johannis államfő is szóvá tette, hogy a pénzügyminisztériumnak csak a korrupciós ügyekben elrendelt vagyonelkobzások töredékét sikerül behajtania. Rámutatott: ahogy nem „fakultatív\", hogy egy elítéltet börtönbe zárnak-e, ugyanúgy a vagyonelkobzási rendelkezések is kötelező részei a korrupciós bírósági ítéleteknek, hogy a korrupciót ne csak büntessék, hanem a csábítás is megszűnjön.

A kormány nemrég állami ügynökség létrehozását kezdeményezte, amely a büntető eljárások során lefoglalt vagy elkobzott vagyontárgyakat kezelné és értékesítené, az erről szóló törvénytervezetet azonban még nem vitatta meg a parlament. A kabinet szerint 2012 és 2014 között jelentősen nőtt a rendőrség és a vádhatóságok által lefoglalt vagyontárgyak mennyisége: értékük tavaly meghaladta a félmilliárd eurót.

A DNA főügyésze korábban is jelezte, hogy az igazságszolgáltatás csak akkor érhet el elrettentő hatást a korrupció elleni harcban, ha a vétkeseket nemcsak néhány év szabadságvesztéssel büntetik, hanem sikerül elkobozni tőlük a törvénytelenül megszerzett vagyont. A bíróságok által elrendelt vagyonelkobzások mindössze 14 százalékát sikerült tavaly behajtani Romániában, de ez is jelentős előrelépés a korábbi évek 5 százalékos arányához képest.