Fotó: Presidency.ro
Kijelölte Klaus Johannis államfő az európai parlamenti választások napjára, május 26-ára meghirdetett referendum témáit.
2019. április 04., 15:402019. április 04., 15:40
2019. április 04., 17:142019. április 04., 17:14
A népszavazás keretében
„Az állampolgároknak el kell dönteniük, akarják-e, hogy elengedjék a korrupciós bűncselekmények miatt elítélt személyek büntetését, illetve hogy akarják-e, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket fogadjon el olyan érzékeny területekre vonatkozólag, mint a büntetőjog vagy az igazságügyi rendszer megszervezése” – fogalmazott az Agerpres szerint az elnök a Cotroceni palotában adott csütörtöki sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy a parlamentet is értesítette a referendum tervezett témáiról.
Johannis hangsúlyozta, a román állampolgárok már több ízben is értésre adták, hogy nem hajlandók elfogadni a korrupciót, a közpénzből való lopást. „Az ilyen tettek elfogadhatatlanok, főleg ha olyanok követik el, akiket azért választottak meg az állampolgárok, hogy védjék érdekeiket és a közpénzt” – nyomatékosította.
Az elnök szerint zéró toleranciát kell hirdetni a korrupcióval szemben, ezért az ilyen bűntettek miatt elítéltek közkegyelemben vagy amnesztiában részesítésének megtiltása jelenti a helyes utat. Az államfő ismét hangsúlyozta, hogy a kormány sürgősségi rendeleteivel „hadjáratot indított az igazságügyi rendszer ellen”.
– fogalmazott. Hozzátette, a sürgősségi kormányrendeletek azonnali joghatást fejtenek ki, esetenként akár visszamenőleges hatályúak, és kizárólag a nép ügyvédje emelhet kifogást ellenük az alkotmánybíróságon.
„Itt az idő, hogy az állampolgárok eldöntsék, nem lenne-e szükséges, hogy más hatóságoknak is legyen joguk megtámadni az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket. Meggyőződésem, hogy ha a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) vagy a legfelsőbb bíróságnak módjában állt volna alkotmányossági kifogást emelni e rendeletek ellen, nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe” – mondta még Klaus Johannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!