2011. szeptember 08., 09:242011. szeptember 08., 09:24
Az Egyesült Államok bukaresti képviseletének dokumentumai szerint a génmódosított (GMO) növények termesztése és az ezzel kapcsolatos európai lobbi a kétoldalú kapcsolatok állandó témája volt. Az Egyesült Államok szerint Románia a „biotechnológia úttörője”, egyedülálló a régióban azáltal, hogy termeszti az Európai Unióban betiltott génmódosított szóját – világít rá a 2005 januári bukaresti távirat, miért választotta az Egyesült Államok hídfőnek Romániát a „GMO-hadművelethez”. „A követség célja segíteni Romániát, hogy életképes biotechiparát megőrizve lépjen be az EU-ba” – tették hozzá.
2006-ban, Románia uniós csatlakozása előtt Nicolas Taubman nagykövet figyelmeztette a központot: a román farmerek nagy GMO-támogatók, viszont az Európai Bizottság részéről erős nyomás nehezedik Romániára, hogy betartsa az uniós szabályokat.
Az évek múltával a táviratok lelkes hangneme csalódottra vált. Az ok: a bukaresti kormány magyar környezetvédelmi minisztere nem érti a biotechnológia előnyeit. Pedig – olvasható egy amerikai GMO-lobbit előkészítő, 2008. augusztusi táviratban – „nincs egyetlen más ország sem, amely Romániához fogható módon testesítené meg elképzelésünket az USA-val szorosan együttműködő Új Európáról”. A távirat szerint Korodi Attila – többek közt magyar nyomásra – be akarja tiltani a Monsanto cég által kifejlesztett MON 810 génmódosított kukoricafajta termesztését, noha a román gazdák elismerik a biotechnológia előnyeit. A követség bátorítja a minisztériumot, hogy tegye magáévá a tudományos megközelítést, és Románia tegyen szert vezető szerepre az EU-ban ezen a téren – áll a táviratban.
A szeptember 10-ei távirat szerint a biotechlobbit vezető Richard Lugar szenátornak nem sikerült meggyőznie Korodit. A miniszter azt mondta, hajlandó megfontolni a dolgot, de fő feladatának a GMO-k ellenőrzését tartja, és továbbra is foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen hatással lennének a génmódosított növények Románia bioélelmiszer-iparára.
2009 áprilisában a bukaresti követség végre pozitív fejleményekről számolhat be. Március 16–17-én több sikeres találkozón vett részt Romániában Jack Bobo, az amerikai külügyminisztérium biotechnológiáért felelős tanácsadója. Vasile Bacila, Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter főtanácsadója, illetve Marian Zlotea, az Állategészségügyi Hatóság új elnöke arról tájékoztatta az amerikai küldöttséget, hogy az új kormány támogatja a GMO-termesztést.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.