A populizmus visszaszorítását, a politikumba vetett bizalom visszaszerzését és a szociális rendszerek átalakítását nevezte meg a 2016-os év legfontosabb feladatai között Klaus Johannis államfő hétfőn, a parlament két házának együttes ülésén elmondott beszédében.
2016. február 22., 17:302016. február 22., 17:30
2016. február 22., 18:032016. február 22., 18:03
Az elnök emlékeztetett: a választási éveket korábban az jellemezte, hogy a kampány jegyében bizonyos pártokat előnyhöz juttató intézkedéseket hoztak, vagy politikai alapon utaltak ki támogatásokat. A kampánycélú jogszabályok között a pedagógusok számára 50 százalékos béremelést előirányzó, hatályba nem lépett törvényt, valamint a helyi önkormányzati képviselők büntetlen pártváltását lehetővé tevő jogszabályt nevezte meg.
Kijelentette: az állam nem működhet kaotikusan, rendezetlenül, ahol mindenki azt teszi amit akar, és minden intézmény saját napirendet követ. Az államfő rámutatott: a hatalmi ágak nem állhatnak versenyben egymással, mindegyiknek normálisan, a polgárok bizalmát élvezve kell működnie, erős parlament nélkül nem működhet az ország és az igazságszolgáltatás sem.
Johannis úgy vélte, a politikum késésben van a polgárok elvárásainak teljesítésében. „Mit tegyünk a nagy ellátó rendszerekkel, az oktatással, az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, a több százezer, érettségi nélküli fiatallal, mi történik, ha fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer?\" – tette fel a kérdést az államfő. Hozzátette: a demográfiai probléma is fontos, hiszen a népességfogyás a versenyképesség csökkenéséhez vezet az EU-n belül.
Leszögezte: a pártérdekeken felülemelkedve megállapodásra kell jutni az intézmények megreformálásának témájában, már csak azért is, mert bonyolult geopolitikai közegben vagyunk.
Emlékeztetett: 2016-ban a legfontosabb kihívásokat a migránsválság, a terrorfenyegetettség növekedése, a kelet felől érkező fenyegetés, valamint az EU jövőjével kapcsolatos kétségek jelentik.
Rámutatott: Románia számára a biztonsági prioritások változatlanok: fokozni kell az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerséget gazdasági, politikai és katonai téren. Ennek fényében értékelendőnek tartja, hogy 2017-re Washington megnégyszerezi az Európa védelmére szánt összeget.
Johannis szerint Románia stratégiai fontosságú, stabil és hiteles ország a NATO keleti határain, ezért kötelessége növelni a védelmi kiadásokat, és fokozni a közös védelmi képességekhez való hozzájárulást. „Románia célja az, hogy a nyári varsói NATO-konferencián a szövetség megerősítse érdekeltségét a kelet-európai régió, illetve a Fekete-tenger biztonságának megerősítésében\" – mutatott rá az elnök.
Az Európai Unió kapcsán kifejtette: Románia kiáll az európai egység fenntartása mellett, mivel az ország stratégiai érdeke, hogy erős unió tagja legyen, ezért szorosabb integrációt szeretne. A brit–EU megállapodás kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani a román állampolgárok jogait, amelyek az egyezmény alapján nem sérülnek.
A jogállamiság, az igazságügyi rendszer függetlensége és a korrupcióellenes harc fokozása terén Johannis kellemetlen meglepetésnek nevezte, hogy még mindig nem értették meg: a képviselői mentelmi jogot nem használhatják fel az igazságügy tevékenységének akadályozására, mivel ez csökkenti a parlament hitelességét. Leszögezte: Románia visszafordíthatatlanul halad a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megszilárdítása felé vezető úton, és ezt a parlament magatartásának is tükröznie kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!