Klaus Johannis visszaszorítaná a populizmust

Az elnök emlékeztetett: a választási éveket korábban az jellemezte, hogy a kampány jegyében bizonyos pártokat előnyhöz juttató intézkedéseket hoztak, vagy politikai alapon utaltak ki támogatásokat. A kampánycélú jogszabályok között a pedagógusok számára 50 százalékos béremelést előirányzó, hatályba nem lépett törvényt, valamint a helyi önkormányzati képviselők büntetlen pártváltását lehetővé tevő jogszabályt nevezte meg.

Kijelentette: az állam nem működhet kaotikusan, rendezetlenül, ahol mindenki azt teszi amit akar, és minden intézmény saját napirendet követ. Az államfő rámutatott: a hatalmi ágak nem állhatnak versenyben egymással, mindegyiknek normálisan, a polgárok bizalmát élvezve kell működnie, erős parlament nélkül nem működhet az ország és az igazságszolgáltatás sem.

Johannis úgy vélte, a politikum késésben van a polgárok elvárásainak teljesítésében. „Mit tegyünk a nagy ellátó rendszerekkel, az oktatással, az egészségüggyel, a nyugdíjrendszerrel, a több százezer, érettségi nélküli fiatallal, mi történik, ha fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer?\" – tette fel a kérdést az államfő. Hozzátette: a demográfiai probléma is fontos, hiszen a népességfogyás a versenyképesség csökkenéséhez vezet az EU-n belül.

Leszögezte: a pártérdekeken felülemelkedve megállapodásra kell jutni az intézmények megreformálásának témájában, már csak azért is, mert bonyolult geopolitikai közegben vagyunk.
Emlékeztetett: 2016-ban a legfontosabb kihívásokat a migránsválság, a terrorfenyegetettség növekedése, a kelet felől érkező fenyegetés, valamint az EU jövőjével kapcsolatos kétségek jelentik.
Rámutatott: Románia számára a biztonsági prioritások változatlanok: fokozni kell az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai partnerséget gazdasági, politikai és katonai téren. Ennek fényében értékelendőnek tartja, hogy 2017-re Washington megnégyszerezi az Európa védelmére szánt összeget.

Johannis szerint Románia stratégiai fontosságú, stabil és hiteles ország a NATO keleti határain, ezért kötelessége növelni a védelmi kiadásokat, és fokozni a közös védelmi képességekhez való hozzájárulást. „Románia célja az, hogy a nyári varsói NATO-konferencián a szövetség megerősítse érdekeltségét a kelet-európai régió, illetve a Fekete-tenger biztonságának megerősítésében\" – mutatott rá az elnök.

Az Európai Unió kapcsán kifejtette: Románia kiáll az európai egység fenntartása mellett, mivel az ország stratégiai érdeke, hogy erős unió tagja legyen, ezért szorosabb integrációt szeretne. A brit–EU megállapodás kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani a román állampolgárok jogait, amelyek az egyezmény alapján nem sérülnek.

A jogállamiság, az igazságügyi rendszer függetlensége és a korrupcióellenes harc fokozása terén Johannis kellemetlen meglepetésnek nevezte, hogy még mindig nem értették meg: a képviselői mentelmi jogot nem használhatják fel az igazságügy tevékenységének akadályozására, mivel ez csökkenti a parlament hitelességét. Leszögezte: Románia visszafordíthatatlanul halad a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megszilárdítása felé vezető úton, és ezt a parlament magatartásának is tükröznie kell.