Kihantolták a Ceauşescu-házaspár maradványait

Pont kerül végre a Ceauşescu diktátor házaspár pontos nyughelyével kapcsolatban az elmúlt több mint két évtized során újra és újra megfogalmazott találgatások végére. Beérett ugyanis az egykori kommunista vezetők gyermekei évekkel ezelőtti kezdeményezésének gyümölcse, és Bukarestben tegnap kihantolták Nicolae és Elena Ceauşescu földi maradványait, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodjon: valóban ők nyugszanak a hatóságok által megjelölt sírokban.

Az Európa egyik legádázabb kommunista diktatúráját megteremtő, Románia irányítását 1965-től ellátó Nicolae Ceauşescut és feleségét az 1989 telén Temesváron kipattant forradalom idején, december 25-én végezték ki egy rögtönítélő katonai bíróság döntése nyomán. A két és fél évtizeden keresztül az egyiptomi fáraókat is megszégyenítő személyi kultuszt kiépítő Kondukátort és nejét a román nép ellen elkövetett bűneiért és a nemzetgazdaság tönkretételéért ítélték halálra, és rögtön ki is végezték őket a Bukarest közeli Tîrgovişte városában. A tîrgoviştei sortűz után a házaspár sátorlapba tekert holttestét tankkal öt napon keresztül egyik katonai egységből a másikba fuvarozták úgy, hogy még a közkatonák sem tudták, kiket szállítanak; mígnem december 30-án eltemették őket Bukarestben.

Mítosz a Ghencea-parcella körül

Romániában éveken keresztül mítosz lengte körül Ceauşescuék elhantolását és pontos nyughelyüket, mivel temetésükről semmilyen hivatalos papír nem készült, fejfáikra pedig eredetileg két ezredes feleségének nevét vésték fel. Sőt a törvényszéki orvostani intézet akkori igazgatója is úgy írta alá a Ceauşescu házaspár halotti bizonyítványát – Victor Athanasie Stănculescu hadseregtábornok utasítására –, hogy nem látta a holttesteket. Elsősorban ez a bizonytalanság késztette arra hét évvel ezelőtt a diktátorházaspár lányát, Zoe Ceauşescut, hogy bírósági úton próbálja tisztázni szülei nyugvóhelyének hollétét. A kommunista eszmékkel való kacérkodása előtt fiatalon suszterinasként dolgozó Nicolae Ceauşescu (1918. január 26., Scorniceşti) és Elena Petrescu 1945-ben kötött házasságából három gyermek született: Valentin, Zoe és Nicu; közülük ma már csak Valentin él. A Ceauşescu csemeték közül a diktatúra idején csupán az ifjabbik, Nicu avatkozott bele a nagypolitikába, szülei terve szerint ő vette volna át tőlük a hatalmat, éppen ezért magas ívű politikai pályát futott be, a román KISZ központi bizottságának első titkára és ifjúsági miniszter is volt.

A ’89-es forradalom után a nemzetgazdaság aláásásáért húszéves börtönbüntetésre ítélték, 1996-ban májcirózisban elhunyt. Nővére és bátyja teljes vagyonát elkobozta a román állam, Valentinnek viszont nemrég sikerült visszaperelnie vagyontárgyai – értékes festmények, műkincsek – jelentős részét. A matematikus végzettségű Zoe sohasem nyugodott bele abba, hogy nem tudja, valóban anyja és apja fekszik-e a bukaresti Ghencea temetőben, ahol évente valóságos zarándoklatot rendeznek az „aranykor” iránt nosztalgiázók. Többször hangoztatta, gondoskodni szeretne arról, hogy keresztény szertartás szerint helyezze szülei hamvait újra nyugalomba, és mivel a bukaresti védelmi minisztérium és a temetőt működtető vállalat évekig azzal az indoklással utasította el exhumálásra vonatkozó kérését, hogy nincs a birtokában olyan irat, amely bizonyítaná, valóban a diktátorpár nyugszik a vitatott sírban, beperelte a két intézményt. Zoe Ceauşescu keresetét kezdetben elutasította a bíróság, a bukaresti ítélőtábla viszont később a nyughely pontos megjelölésére kötelezte a védelmi tárcát.

Jogos a család kezdeményezése

Ezt a döntést a 2006-ban elhunyt Zoe már nem érhette meg, terve megvalósítását azonban férje, Mircea Oprean és bátyja, Valentin folytatta. Igyekezetüket nemrég koronázta teljes siker, amikor a bíróság rájuk ruházta a sírok feletti használati jogot, ennek következtében zöld jelzést kaptak az exhumálásra is. Ez tegnap megtörtént, és törvényszéki orvostani szakértők – a nyilvánosság teljes kizárásával – mintákat vettek Ceauşescuék földi maradványaiból, hogy DNS-vizsgálattal megállapítsák a holttestek személyazonosságát, majd visszatemették a csontokat. A bukaresti törvényszéki orvostani intézetben néhány hetet, de akár több hónapot is eltarthat a DNS-vizsgálat. Mircea Oprean az exhumálás után úgy nyilatkozott: a hamvak megtekintése után valószínűnek tartja, hogy valóban a diktátorpár nyugszik a sírban, mivel látta a golyólyuggatta télikabátot és nadrágot, valamint a sapkát, amelyben Ceauşescut kivégezték és eltemették.

A Ceauşescu házaspár veje szerint a család ugyanabban a temetőben, de más sírhelyen temeti majd el Nicolae és Elena maradványait. Ennek kapcsán Marius Oprea történész, a kommunizmus rémtetteit kutató bukaresti intézet volt igazgatója kíváncsiságának adott hangot, akad-e vajon olyan ortodox lelkész Romániában, aki hajlandó újratemetni a falu- és templomrombolást elrendelő kommunista vezetőt. Az ügyben megszólaló egykori katonai és politikai vezetők úgy vélekednek, hogy a diktátorhamvak exhumálásának elrendelése jogában állt a családtagoknak, mindez azonban semmivel sem befolyásolja a Ceauşescu-per, illetve a kivégzett diktátorpár megítélését. Mások viszont attól tartanak, hogy felerősödnek azok a hangok, amelyek szerint Ceauşescuékat törvénytelenül végezték ki, és új lendületet kaphat a kommunizmus iránti nosztalgia, amelynek első számú haszonélvezője az éppen nemrég újjáalakult Román Kommunista Párt lehet. Dan Voinea, Románia volt katonai főügyésze – aki maga képviselte a vádhatóságot a húsz évvel ezelőtti perben – azonban elítélte ezeket a vélekedéseket, leszögezve: az 1989. decemberi forradalmi hangulatban nem lehetett „tisztességesebb” pert rendezni Ceauşescuéknak, az ügyükben született halálos ítélet pedig – tekintve az általuk elkövetett bűnöket – teljesen megalapozott volt.