Az ügyben érintett Sztamen Sztancsev, az a bolgár pénzügyi szakember, aki a Credit Suisse First Boston (CSFB) pénzügyi tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, és akit két évvel ezelőtt azzal vádoltak meg, hogy az energetikai szektor privatizálása során bizalmas adatokhoz próbált hozzájutni.
Igazságügyi források szerint Blagán kívül – aki a tavaly tavaszi kormányátalakításig, amelynek során a Demokrata Pártot eltávolították a kormányból, belügyminiszter volt – több egykori kormánytagot is beidéztek kihallgatásra az ügyben. A források szerint a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnököt és Gheorghe Seculici volt miniszterelnök-helyettest is kihallgatásra hívták.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva Blaga elmondta, ugyanazt mondta az ügyészeknek, mint amikor a kormány a szóban forgó rendeletről vitázott. „Fenntartottam álláspontomat, amely szerint nincs szükség további kormányrendeletre, mivel a vonatkozó törvény hatálya a Petrom-részvények gazdasági tárca által tervezett értékesítésének folyamatára is kiterjedt” – hangsúlyozta a politikus.
Az ügyben 2007-ben már kihallgatták a Petrom szakszervezetének vezetőjét, Liviu Lucát is. A nyomozás során az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy Sztamen Sztancsev – aki a Petrom tulajdonosa, az osztrák OMV kőolajtársaság elnökének is tanácsadója volt – azt kívánta elérni, hogy a kormány hagyja jóvá a gazdasági minisztérium birtokában lévő 8 százaléknyi részvény eladását az alkalmazottaknak. Ezt a Petrom 2004-ben kötött privatizációs szerződése is lehetővé tette. Az ügyészek szerint Luca az alkalmazottak információhiányát és érdektelenségét kihasználva kívánt képviselőjükként fellépni a tranzakció során, amelynek lebonyolításához Sztancsevet, illetve az általa képviselt céget kérték fel tanácsadónak. Sztancsev állítólag 235 millió eurós hitelt szeretett volna a CSFB-től felvenni a részvények megvásárlására. A kormányhatározat kierőszakolásához a vádak szerint a Codruţ Şereş gazdasági és Nagy Zsolt távközlési miniszterrel fennálló kapcsolatait kívánta fölhasználni.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.