Késésben az igazságügyi reform

Az igazságügyi reformokról és a korrupcióellenes harcról készült jelentés szerint Románia elégtelenül teljesített az igazságügy négy kulcsfontosságúnak tartott területén, ezért az EB további erőfeszítéseket sürget egy összefüggő stratégia gyakorlatba ültetésére a bírák és ügyészek kinevezését illetően, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására, a helyi szintű korrupcióellenes harc keretének megteremtésére, valamint a magasabb szintű korrupció felszámolására.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) erőfeszítései ellenére nem sikerült lezárni egyetlen nagykorrupciós ügyet sem. „Nem születtek végleges ítéletek, több esetben hat hónapnál nagyobb halasztások történtek, bizonyos ügyekben pedig eljárásbeli hiányosságok hiúsították meg az előrelépést” – áll a dokumentumban. Különösen a magasabb szintű korrupció felszámolására kell összpontosítani, és fenn kell tartani a korrupcióellenes harc jogi és intézményi kereteit, ajánlja az EB.
A brüsszeli testület értékeli ugyan az intézkedéseket, határidőket, intézményi hatásköröket szentesítő korrupcióellenes cselekvési terv kidolgozását, de hangsúlyozza, hogy a terv gyakorlatba ültetése több következetességet igényel, bizonyos hiányosságait pedig orvosolni kell.
Az igazságügyi jelentés arra is figyelmeztet, hogy ha a parlament elfogadja a perrendtartási törvénykönyv bizonyos módosításait – amelyeket az államfő kihirdetés előtt visszaküldött a törvényhozásnak –, ez károsan befolyásolná a bűnvádi eljárások hatékonyságát. Az EB értékeli, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) helyzete és szerepe megszilárdult, de kifogásolja, hogy az ANI törvényi keretének megteremtése ellenére az intézmény továbbra is működésképtelen.
A tegnap elfogadott jelentés időközi, technikai jellegű észrevételei nem elmélyült elemzései a romániai igazságügyi reform célkitűzéseinek, de a jelzett problémákat orvosolni kell a teljes és átfogó jelentés elkészültéig, amelyet júniusban ismertet az EB.