Kelemennek 284 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie – az induláshoz 200 ezer szükséges –, a szignókat tartalmazó ívek benyújtásán a jelölt mellett részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László ügyvezetőelnök-helyettes, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető, valamint a szövetség több szenátora és képviselője.
Kelemen szerint az ország alkotmánya már rég meghaladott, ezért szükséges az alaptörvény első cikkelyének módosítása. „Minden egyes alkalommal elmondtuk, és most is megismételjük: Románia csupán papíron nemzetállam. Ezt a megállítást módosítani kell, mivel Romániában mintegy tízszázaléknyi nemzeti kisebbség él. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mentalitás megváltozik majd” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, az alkotmányt kell oly módon módosítani, hogy megfeleljen a valóságnak, nem a valóságot kell az alaptörvényhez igazítani.
Az RMDSZ államfőjelöltje úgy vélte, az elkövetkező öt-hét évben az alkotmány mellett az állam alapintézményeit is meg kell reformálni. Szerinte ha ez nem sikerül, az ország szegénységbe süllyed, és az Európai Unió peremére sodródik. Síkra szállt az állami alapintézmények közötti viszony átalakítása és a fejlesztési régiók határainak átrajzolása mellett, mivel úgy vélte, ez utóbbiak jelenleg nem működnek kellőképpen hatékonyan. Úgy vélte, a hipercentralizált államnak el kell tűnnie, és át kel adnia a helyét egy olyan konstrukciónak, amelyben a helyi közösségek, az önkormányzatok és a történelmi régiók szerepe fölértékelődik. Kelemen elmondta, azt az elnökválasztás első fordulóját követően döntik el, kit támogatnak majd a második körben.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) eközben fenntartja korábbi álláspontját, miszerint csak feltételekkel támogatja az RMDSZ államfőjelöltjét. A szervezet szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében úgy véli, az elnökválasztási kampány jó alkalmat kínál az erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, és kifejti, „egy nemzeti kisebbséghez tartozó jelölt az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai elitet a »modellértékű« román kisebbségvédelmi rendszer hamis meggyőződéséből”.
Ugyanakkor rámutat: „a romániai elnökválasztási folyamatban egy magyar jelölt személye és az általa képviselt program nem csupán pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk közügye”. Az EMNT épp emiatt nehezményezi, hogy az RMDSZ nem egyeztetett az erdélyi magyar közélet fontosabb szereplőivel az államfőjelölt személyét illetően. Mivel ez nem történt meg, a testület csupán elvárásait fogalmazhatja meg az RMDSZ államelnökjelöltje által képviselt programmal szemben.
Az EMNT szerint ebben helyet kell kapniuk a következő stratégiai célkitűzéseknek: átfogó alkotmányos reform, amely elismeri a történelmi régiókat és az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét, illetve a széles körű személyi elvű autonómiát, valamint a kisebbség anyanyelvének használatát a régiókban, ahol tagjai jelentős számban élnek. További célkitűzés kell hogy legyen a felekezeti oktatás jogállásának törvényes rendezése, az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítása: önálló magyar karok létrehozása a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem költségvetési alapokból való finanszírozása.
Úgy vélik, Kelemen Hunor programjában a következő kérdéskörnek is helyet kellene kapnia: a székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozása; olyan területi-közigazgatási reform, amelynek szerves része a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása, területi autonómiája. „Ha mindezek kellő hangsúllyal megjelennek az RMDSZ jelöltjének programjában és közéleti megszólalásai során meggyőzően képviseli, akkor az EMNT tagjai és támogatói jó szívvel adhatják reá szavazatukat a romániai elnökválasztás első fordulójában” – olvasható továbbá a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan Washingtonba utazik, hogy részt vegyen a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács ülésén. A román államfő erről vasárnap tett bejelentést a Facebookon. Románia megfigyelői minőségben lesz jelen.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP). Idén 31 földrengést regisztráltak.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Látogatottsági adatok