Kelemen Johannisnál: fontosak a kisebbségi jogok

Az RMDSZ fontosnak tartja a kisebbségi jogok szavatolását, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, valamint a decentralizációt – beleértve a pénzügyi decentralizációt is – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azon a szerdai találkozón, amelyet Klaus Johannis államfő kezdeményezett a parlamentbe frissen bejutott pártokkal a vasárnapi választást követően.

Kelemen a találkozót követően, amelyen rajta kívül Kovács Péter ügyvezető elnök és Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, megválasztott képviselő volt jelen az RMDSZ nevében, elmondta, nem miniszteri bársonyszékeket és funkciókat, hanem partnereket keresnek a választás után a programjuk megvalósításához. A kormányfőjelölt megnevezése kapcsán leszögezte: tiszteletben kell tartani azt a törvényt, amelynek értelmében nem lehet a kormány tagja elítélt személy. „Ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az összes többi törvényt, például az oktatási törvényt is, amelyet nem tartanak be, mégsem esik senkinek semmilyen bántódása, vagy a kisebbségek nyelvhasználatát szavatoló jogszabályt” – szögezte le Kelemen. Hozzátette, nem tartja jó ötletnek, hogy alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt, hiszen az már 2001 óta hatályos, és eddig senkinek nem volt ellene kifogása.

Az esetleges koalíciós egyeztetések kapcsán Liviu Dragnea pártelnökkel – aki nem zárta ki egyértelműen az RMDSZ-szel való együttműködést –, kifejtette: amíg nem ismert a választás végeredménye, nem bocsátkoznak tárgyalásokba, Dragneával sem tárgyalt, csupán gratulált neki a választási győzelemhez, mint ahogy a szociáldemokrata pártelnök is gratulált neki. „De ez nem politikai ügy, hanem jólneveltség kérdése” – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ fontosnak tartja az észak-erdélyi autópálya építésének folytatását, és a parlament szerepének megerősítését is. 

Az államfő által a pártokkal kezdeményezett találkozó egyébként „foghíjas\" volt, miután a hat párt közül a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségese a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nem volt hajlandó részt venni az egyeztetésen. Az elsőként fogadott Nemzeti Liberális Párt (PNL) kedden megválasztott ügyvivő elnöke, Raluca Turcan a találkozót követően elmondta, pártja nem állt elő javaslattal a miniszterelnök személyére vonatkozóan, ehelyett megvárja, milyen álláspontra helyezkedik a többi párt. Ugyanakkor továbbra is Dacian Cioloş leköszönő kormányfő marad az első számú jelöltjük, bár realisták, és tisztában vannak azzal, hogy olyan miniszterelnökre van szükség, aki képes egyesíteni a jobboldalt.

Annak kapcsán, hogy a győztes PSD esetleg a választási csalás miatt jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártelnökét, Liviu Dragneát jelölheti kormányfőnek, kifejtette: a párt szerint minden eddigi intézményes erőfeszítést lenullázna, ha egy elítélt kerülne a miniszterelnöki székbe. Ez ugyanis mind az ország, mind a nemzetközi partnerek felé rendkívül negatív üzenet lenne. Arra utalva, hogy az adócsökkentéssel és béremeléssel kampányoló PSD kedden arra kérte Dacian Cioloşt, hogy a kormán halassza el egy évvel az adócsökkentéseket, megjegyezte: meglepő, milyen gyorsan lemond a párt saját választási programjáról.

Raluca Turcanhoz hasonlóan Nicuşor Dan, az USR elnöke is leszögezte: nem szavaznak meg egy PSD által vezetett kormányt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy a kormányt egy elítélt vezesse. Kifejtette, becsületes ás átlátható kormányt szeretnének, ha pedig ez nem valósulhat meg, akkor ellenzékbe vonulnak. Amúgy az USR is kitart Dacian Cioloş kormányfői kinevezése mellett.
Az RMDSZ után Klaus Johannis a Népi Mozgalom Párt (PMP), majd a nemzeti kisebbségek frakciójának küldöttségét fogadta.

A PSD ás az ALDE azért nem vett részt a találkozón, mert túl korainak tartotta az egyeztetéseket a parlament megalakulása előtt. Johannis a két párt döntését „udvariatlanságnak\" minősítette. Az államfő egyébként kedden este egy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákia bukaresti nagykövetségén rendezett munkavacsorán az EU-tagállamok jelen levő nagyköveteinek is megerősítette korábbi kijelentését, miszerint csakis olyan személyt hajlandó kormányalakítással megbízni, aki megfelel a feddhetetlenségi kritéiumoknak, vagyis nem ítélték el jogerősen, és nem zajlik ellene bűnvádi eljárás.

Egyébként még szintén kedden Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete rövid közleményt adott ki a választás eredménye kapcsán, amelyben kifejtette: az Egyesült Államok kész együttműködni az új kormánnyal az amerikai–román stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a biztonság, a jogállamiság és a jólét elősegítése érdekében.