Fotó: Haáz Vince
Másodszorra is megszavazta kedden a bukaresti képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében kizárólag a közlekedésrendészet megkülönböztető jelzéseivel ellátott, jól látható helyen állomásozó gépjárművekbe lehet sebességmérő készülékeket elhelyezni.
2019. május 14., 13:422019. május 14., 13:42
2019. május 14., 13:442019. május 14., 13:44
A tervezet azt követően került ismét a parlament elé, hogy az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Az agerpres hírügynökség jelentése szerint az újabb szavazáson 186 képviselő támogatta a javaslatot, 21-en ellene voksoltak, heten tartózkodtak.
A törvénytervezet többek között előírja, hogy kizárólag a rendőrség megkülönböztető jelzéseivel ellátott járművekből lehet sebességet mérni, és a mobil (pisztoly típusú) radarokat a rendőrségi járművektől legfeljebb 10 méteres távolságra kell elhelyezni.
A képviselőház ugyanakkor törölte a tervezetből azt az előírást, miszerint a 20 büntetőpontnak megfelelő összegű bírságok esetén az érintett a helyszínen is kifizethette volna a pénzbüntetést a szabálysértést megállapító rendőrnek. Florin Roman, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője szerint a KRESZ-t módosító indítvány célja a megelőzés.
Az ugyancsak ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatta a kezdeményezést, ez ugyanis állításuk szerint megnehezíti a rendőrség számára a gyorshajtók kiszűrését. „Önöknek egyetlen szavazattal sikerült szájkosarat tenni a rendőrségre, fékezni a munkáját. Ha valóban a megelőzés a céljuk, szereljenek fel fix traffipaxokat, szervezzenek tudatosító kampányokat, építsék ki az infrastruktúrát” – fogalmazott felszólalásában Ionuţ Moşteanu USR-képviselő.
Szociáldemokrata párti (PSD) kollégája, Adrian Solomon ezzel szemben ama meggyőződésének adott hangot, hogy a tervezet jó, jelenleg ugyanis a közlekedési rendőrök „embervadászokként” viselkednek. A képviselőház döntéshozó kamaraként szavazott a tervezetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!